Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1618. ápril 12 — 25. Fejérvári országgyűlés

nyítésére engedélyt adott a külföldi bányászoknak az országban való megtelepedésre s azokat kedvezményekkel látta el: megengedvén nekik, liogy a földesúrral való megalkuvás után bárliol is arany- vagy ezüst-bányát nyithassanak. Szabályozta ezenkívül a fémnek, valamint a forgalomból kiveendő pénznek is beváltását — akkép, hogy az a beváltok terheltetése és kára nélkül történjék meg. Elrendelte a hamis pénzverők szigorú megbüntetését is. Megszabta a dutka árát kilencz pénzben. Eltiltotta az arany és ezüst pléhnek (t. i. nyers állapotban levő kinyújtott fémnek) kivitelét. Külföldi kalmároknak nem szabad pénzt, hanem csak árút kivinni az országból. Ismételve elrendelék, hogy a törvényszékek terminusait tartsák meg s azok necsak országgyűlés alatt tartassanak. A szökött jobbágyokon új lakóhelyökön is vegyék meg az adóhátralékot, A barom-kivitelt, hogy pénz jöjjön be külföldről, felszabadíták. A fejdelmi postákat eltilták a zsarolásoktól. A fejedelmi székhely: Fejérvár felépülése czéljából elrendelék, hogy az ott levő puszta telkekre építtethessen akárki, de úgy, hogy a telket becsültesse meg s e becsűárnál többet a tulajdonosnak nem tartozik adni. Az adót portánként 7 forintban vetették ki, a városokra pedig egy összegben. Ezenkívül a fejérvári erőd felépítésére portánként 50 fillért szavaztak meg. E törvényeket a fejedelem apr. 25-én erősítette meg.*) Várad kiépítésének, a régi művek jókarba hozásának s újak építésének munkájához hozzáfogtak. De az lassan haladt és sokba került s ez boszantotta Bethlent. »Ha ember volna udvarbíró uram, irá Bhédeynek, ugyan különben nyithatná fel szemeit, és külömben érkezhetnék is reá. Melyet az úristen kivivén, megmutatok én neki, és el fogom vele hitetni, hogy igazat mondottam eleitől fogva neki.« 2) Bethlen csakugyan kiment Váradra s május második ') L. Törvéuj-ek és Okiratok LXXV. a) 2) Bethlen Pol. Levelezése I. k. 95 1.