Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)
19. fejezet: 1614-1621 - 1616. okt. 9—nov. 6. Segesvári országgyűlés
pontosan eljárt a dologban: Simonyi György és Füzy István »ő felsége ditiojabeliek, Debreczenben zászlókat töttek ki és Bethlen Gábor számára hadat hirdettek« : a fejdelemtől e czélra nyert pátens alapján. 2) De Bethlen, e perczben még nem tudva, ha vájjon nem fog-e a mozgalom magyarországi hadjáratot vonni maga után, a felső vármegyékben levő prot. urak közt is keresett magának barátokat. A fiatal és erős meggyőződésű Rákóczy Györgygyei lépett összeköttetésbe, ki őt meg is látogatta — a mikor aztán Bethlen oldalára kardot kötött s reményt nyújtott neki, hogy utódjává fogadja. 3) Ez alatt az őszi országgyűlés határideje elközelgetvén, Bethlen sept. 14-ről oct. 9-re egyetemes országgyűlést hirdetett Segesvárra, hova maga is egy török követség kíséretében elment. 4) A fejedelmi előterjesztés kiváló nyomatékkal emelte ki az ország ellen készülő támadást, melyet saját alattvalói élesztenek, melynek folytán a közvádló által ezeket perbe vonatta. Azonban felhívta a rendeket, gondoskodni a jövő veszélyek elhárításáról is. tem conscribere constituisse. . ..« meg kellene inteni Alit s Bethlent, hogy miután a törökök azelőtt »nec soliti nec ausi fuerant* a megyékre irni s Bethlennek sincs oka, attól tartózkodjanak. Act. Th. fasc. 2. nro 60. ') Dóczy oct. 7-iki levele Tliurzóhoz. Fasc. 60. nro 36. Jellemző, mit Lónyay András Kállóból oct. 4-ről ír Forgácsnak : »Az Bethlen országabeliek ide sóhajtnak és mind várbeliek és vármegyék immár várnának segítséget Bethlen ellen. Bethlennek pedig ide vagyon fő bizodalma, hogy mind nem hagyják, az mint egyik áruló most már magát kijelentette és Debreczenben most hadat gyűjt Bethlen számára, úgymint Simonyi György, kit én megöltetnék (igy), ha tudnám, hogy ő fölségének kedves dolgot mielnék. De nem tudom az dolog miben vagyon; azt mondja mindenik, hogy ő Magyarország és mindenik akaratjából úgy mint Ngodéból ment volna oda. és gyűjti az hadat. Másfélül az debreczeni bíró be nem bocsátá addig, hanem az Bethlen levelét mutatta meg, és azt látván, úgy vitték aztán be az bírák.« Act. Thurz. fasc. 52. nro 40. 2) L. Törv. és Okiratok LIII. A hír maga a nádort is nyugtalanítá, ki oct. 25-ről irt a császárnak s Pázmánynak. Act. Thurz. fasc. 2. nro 60. 3) Lásd Törvények és Okiratok LY. *) Lásd Törvények és Okiratok LIV. Dóczy oct. 7-ről irja, hogy ez időben török követek is fordúltak meg nála. L. Hegyes Naplója 324-ik lap.
