Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1616. ápril 17—máj. 7. Fejérvári országgyűlés

megadása. »Nagy dolog volt ez — irá az öreg Balassi

x) csak az ideig való halogatást is mint oltalmaztuk és mint vöttük eleit, de hogyha húsvét után egy hétre meg nem adják, félek, hogy nem kivánják azután, bizony gondjok leszen rá. Az mint Szkender pasa oltalmunkra rendeltetett százezer emberrel, bizony ellenségünk leszen mindjárást, ha Lippa meg nem leszen.« »Glesel uram Prágában nem hiszem nagy oltalomra lehetne, ha valamire menne az dolog is.« Az átadásra kitűzött határidő közelgetett s Bethlen márcz. 28-ról ápril 17-re egyetemes országgyűlést hirdetett.

2) A dologgal sietni kellett, mert Homonnai újabb készülődéseiről vett híreket — jelesül, hogy Csiky István püspököt Lengyelországba küldötte hadfogadásra,

3) s főként, mert Szkender is útban volt.

4) E gyűlés legfontosabb tárgya Lippa átadása volt. Sarmasági egy későbbi levelében, azután hogy árulóvá lett, irja: »az ország azt miveli, a mit ő akar: ott senki moczczanni sem mer«, de kétségtelen túlzással. Bethlennek tapasztalata, fényes tehetségei, roppant akaratereje nagy befolyást biztosítottak ugyan neki: de ő ezzel soha vissza nem élt s az igazi közvéleményt nem erőszakolta. Ha oly kényes és kellemetlen dolgot hozott is fel, mint Lippa átadása, azt ugy indokolta, hogy az elfogadás mellőzhetlen volta teljesen kitűnjék. A fejedelmi előterjesztések első pontja épen a körűi forgott: rövidre vonva elmondta, mi történt e vár ügyében visszafoglalása óta, mikép >) Balassi márcz. 29-iki lev. Pécsyliez. Act. Tliurz. F. 101. Nro 8. L. Törvények és Okir. XLII. 3) Bethlen 1616. márcz. 7-iki levele Thurzóhoz : »jól lehet Dóczy András azzal excusálja, hogy nem afféle szándékból, hanem devotioért ment volna Ciestakoban (t. i. Czenstocliovába) mindazáltal mi hivatalunk szerint annak odavaló járására is illendőképen vigyázunk.^ Act. Tliurz. Fasc. 101. nro 5. Bethlen Polit. Lev. 47. 1. 4) Dóczy Thurzóhoz ápril 14-ről. »Egy barátom Erdélyből jelenti hogy Szkender pasa a lengyelekre haddal indult volna, ki felől az török császár az erdélyi vajdának is parancsolt, hogy segítségül melléje menne, mely dolog az vajdának igen ellene vagyon, és ha módot talál benne, el is kerülné. Esék az is tudomásomra, hogy az erdélyi vajda az mely követeket az portára bocsátott volt, Konstantinápolyból expediáltatván, utjokból visszavitték volna, és fogva tartanák.« Nem volt igaz. Act. Thurz. Fasc. 59. nro 38.