Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)
19. fejezet: 1614-1621 - 1615. május 3—18. Gyulafehérvári országgyűlés
tanácsot bizta meg elkészítni a leiratot Bethlenhez s az erdélyi rendekhez.*) A leirat, úgy, mint kívánták, még az nap elkészült; biztosokká Forgács, Dóczy (Bethlen Gábor két elkeseredett ellensége) és Daróczy neveztettek ki, s a tárgyalások megkezdése napjáúl márcz. 8-ika tüzetett ki. 2) Bethlen e leiratot s Khlesl e tárgyban irt levelét Fogarason február 21-ikén kapta s azonnal válaszolt: a már rég kinevezett biztosok márczius 1-nél elébb nem lehetnek Kolozsvártt, ha felérkezésökben haladék lesz, azt ne tulajdonítsák neki. 3) Másnap kiállíttatott a teljhatalmú felhatalmazás követei számára, 4) s erről Mátyást is értesíté. De, tevé hozzá, a dologban sok nehézség van. A követek 16 nap alatt nem mehetnek fel Gralgóczra. mert biztosainak is kell legalább 8 — 10 nap, míg valahol összejöhetnek. Kérte tehát a császárt, hogy Galgócz helyett a közelebb levő Kassára tegye át a tanácskozások helyét. 5) Bethlen gyors válasza s a készség, melylyel a felhívásnak engedett, eloszlathatta volna a kétséget, hogy ő nem akar őszintén egyezkedni. De Dóczy gondoskodott hírekről, melyek a gyanút ellene ébrentartsák: egész sorozatát tálalta fel a fondorlatoknak, melyekkel Bethlen török hadat akar Magyarország ellen mozgásba hozni — még azt is megírta, hogy a stambuli mecset számára 300 márka ezüstből két nagy díszes gyertyatartót készíttetett kolosvári mesteremberekkel. 6) S midőn azt hozták hírűi a császárnak, hogy Bethlen csak a maga személye s nem az ország részéről fog követeket küldeni, Thurzó !) L. Törvények és Okiratok XVII. ej. 2) U. o. XVII. f). Az e tárgyban Daróczyhoz intézett leirat meg van az orsz. ltárban az »Acta Publica«-k közt. 3) Történelmi tár 1880. 466. 1. ') Törvények és Okiratok XIX. sz. 5) Történelmi Tár 1880. évf. 467. 1. 6) Lásd Törv. és Okiratok XVII. Forgács 1615. márczius 11-ről hasonlag vigyázatra inti Thurzót »az békességnek tractálása alatt igen jó vigyázatban legyenek, mert az bizonyos dolog, hogy mostan is, a mint nekem írják, igen nagy készülettel vagyon Bethlen Gábor és az mezei hajdúk is inkább mind által mentek Bethlen Gáborhoz Erdélyben.« Act. Thurz. fasc. 56, nro 30.
