Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - Törvények és okiratok

tétlenség miatt: »ha nem fizetett Ngod ha mind estig trombitáltatnék is (szükség idején) ötven lovassal jó ha felülhetnénk.« (Eredetije a bécsi es. és kir. titkos ltárban Hung.) VI. 1614. szept. 27. A fejérvári országgyűlésről Forgácsnak írt levelek, melyek a biztosok kiküldését sürgetik. a) Szolgálatomat ajánlom stb. Minthogy az úristen ide Fej ér várra békeségesen hozott mind Kapy uramékkal együtt bennünket, és ilyen alkalmatosság adaték, hogy az szathmári szolgától elküldhetem levelemet Ngodhoz, nem tűrhetem hogy ne írnék. Valamit én Ngodnak biztasképpen mind Erdély állapatja és Jenő, Lippa felől minap Kassán szólottam vala, legyen áldott az úristennek szent neve, most is mindenek az szerént vadnak. Erdély szép csendes állapatba vagyon, Lippa, Jenő békével vagyon, nem is kell azokat az helyeket félteni, ha az benne valók nem nyughatatlankodnak, és az mint ekkedig cselekedtek, nem haboznak dolgokban és ő ngát az fejedelmünket híven szolgálják. Ugy vagyon, vala oly hír az még ide jöttem útunkban, hogy Magyarországból várnának azokba az várakba praesidiumot és segítséget, az bizonyos pedig, hogy ha az igaz lőtt volna, és új nép ment volna valamelyik várba be onnan kivől, mindjárt az törököt reá vonta volna vele és megszállották volna; de hála istennek most jónál egyebet nem értek. Mondja vala Ngod, hogy ő nga az fejedelem Váradra fogna kimenni nem sokára, az nem volt hiába való hír, mert ugyan volt ő ngának olyan szándéka, sőt most is ahozképest, hogy közelben lenne ő ngának maga személye, az mikorra az végezés szerént az comissarius urak ő fgétől alá bocsáttatnak az határ felé; ugyan alkalmatosb is lenne, nem kelletnék ha mi kérdőért kévántatnék, távol fáradni az postáknak ő ngához az tractatus idején; — más az hogy az minemű nagy szorgalmatossága ő ngának minden házainak építtetésire és munialasira vagyon, olyan fő végházat nem fogja elmulatni, hogy meg ne látogatná. Mi ő ngának az császár urunk ő fge kgls akaratját és végezését az mivel ide visszabocsáttattunk volt ő fgétől híven Erdélyi Országgyűlési Emlékek VII- 12