Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - Törvények és okiratok

meg Tömösvárnál vagyon, igen gyülekezik híre az, hogy 3000 jancsár mast jütt melléje, az kiclon Lippánál akar általjönni Szkender, oly praetextus alatt, hogy ű Lippát Jenőt meg nem szállja, mivel azok az várak aznélkűl is övé volna. Az Nagy Lukács kadabeliek válogatva negyven lóval mentenek volt csatára, kik szép nyereséggel járván híre az, hogy az gyulai kéket is elhozták, kit megértvén Rédei Ferencz váradi haddal és vicekapitánával maga is bőrszekérre ülvén, utánok ment, kergette az 40 lovast, Perneszi Gáspár ellenkezvén az 40 lovas hajdúkkal, ember kár nem lett, hanem öt paripákat és egy török sátort elnyervén tülök, visszatértek és az 40 lovas békével eljütt. Rédei Yáradot igen takarja, Bethlen vajdát oda várja rövid nap, az házakat igen építteti, tisztittatja az vajda számára, azt is hallotta, hogy Szkender pasa Váradra jü vendégségben Bethlen vajdához, Váradnak az városát, mondja, palánkkal bekerítették, kapuit város gyalogival igen állatják. Ezeket értvén Ngodnak akarám értésére adnom: vagyon jó occasiom, hogy esmét ezen órában küldünk az uraimmal egyértelemből Váradra, értekezai, tudakozni; ha mi hírt érthettek Ngodnak tudomására adom. Döbröczönben is vagyon emberem az bíróhoz, ha onnét is mi hírem érkezik megírom mindjárást Ngodnak. — Ha mi hírei Ngodnak is érkeznek Szkender és egyébb állapotok felől is az mi illik, kérem Ngodat részeltessen engemet is, kit szolgálhassak meg Ngodnak. Addig sétált az itt való udvarbíró Kassára mast is, támogatván dolgát Kiss Lukács és Pechi uram előtt, hogy oly malommesterét vitték el Matochrúl ő fgének törvénynyel, kinek mássá nagy földön nem volt, — az fogja vala az szép vizákot. kinek elvitele nem lett volna ily könnyen, ha gondot viselt volna rá, de sokszor mondtam, írtam is, hogy ez nem arra való héjába való gondviselése is, az gyalognak sem fizet, kiktül menni kiáltás legyen, én nem győzném Ngodnak megírnom,— megírtam generális uramnak is sokszor, de látom haszontalan. Ezek után ajánlván stb. Dátum ex arce Eched 26. die Septembris A. 1614. Sp. ac magnifico D»i

s V

ra

e servitor addictissimus Perneszy m. p. Kiilczim. Sp. ac magn. dno Andrea Doehy de Nagy Lwclia stb. praesidii Zatlnnariensis supremo capitaneo stb. Jegyzet. Hasonló tartalmú levelet ir 27-iki kelettel Forgach Sigmondnak a hadak főgenerálisának s nagyon panaszkodik a tize-