Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1621. ápril 24 —29. Fejérvári országgyűlés - 1621. szept. 30 okt. 8. Fejérvári országgyűlés

vezetett. E gyűlés Fejérvárra szept, 30-ára volt hirdetve. A propositiokat hasonlag a választott király küldötte le. Eddigi szokás szerint a portai adó a tavaszi adóból s a kormányzás és udvartartás költsége az ősziből telt ki — ezért a tavaszi rendesen nagyobb volt az őszinél. De az adót a portára őszszel, Sz.Demeter napkor volt szokás beszolgáltatni — s a propositió azt kívánta, hogy e terminust ennek tekintetbe vételével cseréljék fel. A gyűlés nem volt látogatott, s épen azért annak tárgyalásába nem bocsátkozott, azonban tekintve az uralkodó ez idő szerinti számos szükségét, az őszi adót 2 írttal többre szabta — tehát 10 frtra. A székelyek adóztatás és katonaállítással való megterheltetések ellen már folyamodtak a választott királyhoz — ki az elhatározást az egyetemes gyűlésre halasztotta. Ebbe belenyugodtak s az 1 frtot minden jobbágy után megígérték. A jövő gyűlésre halaszták a Fejérvár megépítésére szükséges közmunkák megszavazását is. A gyűlés okt. 8-án oszlott el.*) Az év végén, épen legutolsó napján, a béke csakugyan megköttetett. Bethlen lemondott a királyi czímről, visszaadta a koronát s nyerte helyette a római birodalmi berezegi czímet Oppelnt, Ratibort néhány magyarországi megyét s több uradalmat. Seeptra mihi laus est, oblata fuisse, sed illa Possideaiit alii, me meruisse juvat: irá lemondására vonatkozólag egy egykorú német tudós. Igaza volt. A nikolsburgi béke mérsékletének s uralkodói nagyságának egyik kifejezése. ') L. Törv. és Okiratok XCY.