Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)
17. fejezet: 1608-1613 - Törvények és okiratok
írt, ma vettem, kiből az nagyságod jó intését becsülettel megértettem. Adná az úristen vónánk oly terminusba, hogy kiki mutathatná meg mind emberségét, s mind hazájához való szeretetit. De nagyságod az ide való állapatot és az posoni végezést, ki most lett, nem érti, kit ha nagyságod megért, abból megítílheti, hogy mi rajtunk semmi nem múlt és nem lágyan fogtuk az dolgot, hanem eleitől fogva úgy viseltük magunkat, hogyha akaratjok vót vóna az hajdúk ellen való vívásra az nagyságod segítsége nékűl is bátran víhattunk volna Isten segítségével, annyin vótunk Szerencsnél, de nehéz ott víni ahon az hajdúk mellett vittünk vóna örömesben, hogy nem mint ellenek, Hannibal sem tudta vóna azzal az haddal az hajdukot megverni, hanem ha elsői>en elhitette vóna velek. hogy ellenség, kit én, sem senki el nem tudánk hitetni az emberekkel, hanem most sok károkkal veszik eszekben, de késő. Az posoni gyűlésbe mit végeztek tudom nagyságodnak megírja Szuhai urain; az bécsi végezésnek megtartására készerítik császár urunkot és az hajdúkkal állatják dolgokat, őfelsége mint kegyelmes fejedelem arra is reá ment, az töröknek, hogy az ajándékot beküldje, arra is; Nádasdi Tamást küldték Budára az vezérhöz megkérdeni, ha megállj a-e a komáromi végezést, bekiildvén az ajándékot; még meg nem jött, de vélem reá felel az török mindenre. Azután, hogy az hajdúk leszállítására tízezer embert fogadtak az ország és ő fölsége, ha le nem akarnának különben szállani; Ausztria is igirt kétezer fegyverest, sőt személye szerint is eljő ő fölsége herczeg urunk, ha kívántatik ; mi uram addig Írogatunk innen, hogy Isten segítségével ő fölsége az gyűlésbe ezeket elvégezte, és így derekasképen akar ő fölsége az dologhoz fogni, nincs is ebbe egyéb mód, mert azokkal az kikkel írja nagyságod, hogy Patakhoz szálljak nincs módjok benne, nagyságod annyi ezer székellel oláhhal, ha mit mivelhet semmit hátra ne hagyjon benne, az menyin az hajdúság vagyon most itt Kassa körül nem érjük fel erőnkkel nem hogy kiverhessük, de csak hogy egybe gyűlhessünk is az oda fel való segítség nékűl. Illésházy uram és Turzó György uramék alájönnek az hajdúkkal tractalni akarnak, ha leszállíthatják fegyver nékűl, jóval jó, hol nem úgy akarnak fegyverhez derekasképen nyúlni,