Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)

17. fejezet: 1608-1613 - 1611. okt. 10. Szebeni oi'szággyűlés

Báthory pedig az öreg Omert gazdag ajándékokkal kibeszélve az országból s a Barczaságot és Brassó külvárosát feldúlván, visszatért Szebenbe, Brassó ostromlását a közel levő székelyekre s fogarasi oláhokra bizván. Nemsokára Nagy András is haza indult, fogva vivén magával Sennyey Miklóst, kinek Adonyban egy lakoma után fejét vétette. Hazaérkezvén Báthory Szebenbe, legelébb is az ellenséggel tartó szászok megbüntetésére gondolt. Szebennel 100 ezer forintot s a többi városokkal is tekintélyes összegeket fizettetett. Azután okt. 10-ére összehivta a rendeket egyetemes országgyűlésre. Okt. 1-én Besztercze és Kőhalomszék kivételével az összes többi szász föld három dézma quartáját lefoglalta a fiscus számára. »Ha — mondá — a fejedelem megérhette ezelőtt a quartával, pap uram annál inkább megérheti.« S a mint az országgyűlés összeült, ez okmányt elfogadtatta.

2) Ez országgyűlés feladata volt megszavazni a további fölkelést s annak költségeit, S csakugyan mind kettőt megszavazták, hogy ez expeditióval az örökös békét megszerezhesse. Minden kapura tiz-tiz forintot vetettek ki. Nevezetes változtatás volt az eddigi gyakorlaton, mely a szászok különállását egy tollvonással megváltoztatta, az, hogy a szászokra is nem egy összegben, hanem portánkint vetették ki az adót — hasonlag tiz forintban. A hadfölkelést nov. 2-ára határozták: s ennek költségeire portánkint két összegben fizetendő 6 frtot határoztak: hasonlag a szász portákra is. Elrendelék, hogy a hajdúk közé állott jobbágyok adassanak ki. Elrendelék, hogy a nemesek s a szolgák, kik helyettest tartoznak állítni, ne szolgáljanak a hajdúk közt. A vármegyék hadai a kártételtől tartózkodjanak. A rablott jószágokat elvehetik azoktól, kiknél megtalálják. 1) Lásd az Okiratot, Teutscli : Das Zehutrecht der evang. Landeskirche in Siebenbürgen, Schässburg 1858. 190. 1. *) L. az 1012. nov. 28-iki okiratot. U. o. 192. 1.