Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)
18. fejezet: 1613-1614 - Törvények és okiratok
két difficultas vagyon az dologban, az egyik az, bogy az én kézfogásomnak napja, mely kézfogás alatt az menyegzőnek is meg kell lenni isten szentségéből, — és mindennemő vendégim immár hivatalosok és odaföl való atyámfiainak egy része immár útban is vagyon, — im szintén előttem vagyon, mert az nap ez jövő vasárnaphoz csak két hét és én nekem egy héttel innét meg kell indulnom; ehezképest immár lássa ngod húsvét után első péntekre avagy szombatra Zibóra vagy azon innét méltóztatni kiérkeznék, (igy) ha peniglen a terminus nem competens, ha ngodnak tetszik, ki majd alkalmatosb is volna lenne az terminus az jövő vasárnaphoz egy holnap, ugyon Zibón. Más difficultas ilyen occurrál: noha tudom, hogy én felőlem is sok idegent mind' irnak s mind mondnak, és nagy nehézségét hirdetik ngodnak reám lenni, tudja penig nagyságod, szolga lévén, nekem mind most s mind azután abban kell eljárnom, az mit parancsolnak, — kiért méltán nem kellenék neheztelni, sőt ezek az dolgok, ha ki jól akarja considerálni, bizony nagyobb hasznára vadnak ngodnak, hogy sem kárára, kit ngod azután megtapasztal, az urunk ő ílge kegyelmességére nézve, menni sok jó jühet ki belőle ; de hogy scrupulus benne nekem is ne legyen, ngod az magam személyére, minthogy én követ sem vagyok, zálogjával és levelével assecuráljon, hogy a mellett bátorságosban egymással hasznos és jó dolgokrúl beszélgethessünk, ngod jól gondolkodjék róla. Az beszélgetés peniglen oly fondamentommal legyen, hogy az emberek ne hirdessék mindkét felől — parturiunt montes nascitur ridiculus mus. Ugyonezen dologrúl ngodnak Kendi István uram által szóval, is üzentem ngodat kérvén, ő kglmének hitelt adván resol válj a magát és adja sietséggel pro informatione értésemre mihez tartsam magamat, — én az mint ngodnak följül is megirtam, tudom hogy illetlent és kötelességem ellen valót tőlem semmit nem kéván, az mire érkezhetem örömest szolgálok ngodnak. In reliquo isten éltesse ngodat, Datum Zakmár 25. Mártii anno 1614. Illustrissimae caelsitudinis vestrae servitor addictissimus