Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)
17. fejezet: 1608-1613 - 1608. szept. 20 — 27. Kolosvári országgyűlés
Báthory a gyűlés alatt kellemes meglepetésben részesült. Weiss egyik portai barátjától, Jahia terdzumantól értesítést vett, liogy a divánban már elrendelék megerősítését s a zászlót már megígérték neki. Végre megjöttek a moldvai követek: s a fejedelem viszonüdvözletét Pettkytől küldte meg. IY. E tárgyalások folyama alatt Kassán nem kevesbbé fontos és beható tárgyalások mentek véghez, melyek a Magyarszággal való kiegyezésre vonatkoztak. Eudolf már átadta Ausztriát s Morvaországot Mátyásnak, már a magyar koronát is (jún. 24-én) táborába küldte. Ekkor a főherczeg Kassára aug. közepére összehívta a felsőmagyarországi rendeket. E gyűlés folyama alatt kellett az Erdélylylyel fenforgó viszályos ügyeket is tisztázni, s egy a két ország közt létrehozandó véd- és daczszövetségnek alapját megvetni. Báthory követei Imrefíy János és Komis Zsigmond, Mátyáséi Illésházy István, Hoffmann György, Vizkelety Tamás és Daróczy Ferencz voltak, kik azonban nem voltak a király s az ország törvényes utasításával ellátva. Imreffy már aug. elején elindúlt s felkereste Illésházyt a) értekezendő vele előre is e bonyolúlt ügyekről. S valóban úgy látszott, hogy mind a tervezett véd- és daczsz övetségre, mind pedig különösen a hajdúkra nézve nem sok nehézség forgott fenn. Az áprilisi egyezkedés visszaigérte ugyan Kallót a hajdúknak, de a végzést nem lehetett végrehajtani, részint magoknak a hajdúknak zavargásai miatt — kik széltiben fosztogattak s többi közt Kornis Boldizsárt is kirabolták 2) — részint a Kállay család miatt, mely hasonlag jogot formált a városhoz. A mi pedig a tervezett szövetkezést illette, magának Báthorynak felemeltetése is erre czélzott, s miután a követek megegyeztek abban, hogy a kényesebb kérdések későbbi tárgyalásra halasztatnak: minden nagyobb nehézség nélkül aug. 20-án létrejött a kiegyezés. 1) L. Törvények és Okiratok X. 2) U. o. IX.