Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)
17. fejezet: 1608-1613 - 1608. márcz. 8. — ápr. 3. Kolosvári országgyűlés
A vallásügyi kérdés mind a fejedelmi előterjesztésekben, mind a rendek által hozott törvényekben említve sem volt; ezúttal inkább csak a pénzügyi és törvénykezési bajokkal foglalkoztak. A propositiok az ország szükségeit emelték ki, s a rendek az utóbbi gyűlések gyakorlatához képest nem a portákra, hanem a lábas jószágokra vetették ki az adót: 10 pénzt harmadfél tinóért, 9-et ökörtől, 29-et hámos lótól, 1 pénzt egy juh tói s a vagyontalanokra 12 dénárt. A városokra meghatározott összeget, a szászokra fejenként 80 pénzt vetettek. Egyszersmind a végházak, az udvar s a hadak számára szükséges eleség kivetéséről is gondoskodtak. A szászok szolgáltassanak bort s a székelyek nemzeti gyűléseken döntsék el e teherviselésben való részvétüket. A részeket ez adó alól kivették. Megszavazták ugyan a fejedelem által kért 500 lovas és 500 gyalog udvari hadat, de úgy, hogy csak annyit tartson fegyverben, a mennyire elkerülhetetlen szüksége van. Felhatalmazták a fejedelmet, hogy küldjön követet a portára s egyetértve a három nemzettel, oda is, hova szükség lesz (t. i. Mátyás vagy a császár udvarába körülmények szerint) a békesség helyreállításának tárgyalására, s ezek Huszt, Kővár és Nagybánya ügyét is intézzék el. Szükség esetére elrendelék a had fölkelést. Gyűlés eloszlása után a hűség esküje országszerte tétessék le. Elrendelék, hogy a törvénykezés folyama újra megkezdessék. Gondoskodtak az elmulasztott beiktatásoknak pótlásáról. Rákóczy Zsigmondnak lemondása után tett adományai érvénytelenek. Köszönettel fogadták, hogy a fejedelem a dézmát egy évre elengedte. A perek az országgyűlés folyama alatt s azután egy hétig tárgyaltassanak. A gyűlés ápr. 3-án oszlott el. >) L. Törv. és írom. VJI,