Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

15. fejezet: 1601-1604 - 1604. jan. 25. Kolosvári országgyűlés

jogaikat, kiváltságaikat megerősítse, hallani sem akart: ezt akkorra halasztá, mikorra a commissariusok megérkeznek. Igaz, hogy meghunyászkodásuknak elég jelét adták a rendek. Elismerték bűnös voltokat s niegkegyelnieztetésökért hálát és köszönetet szavaztak neki. S a többiekben is, alkotmányos formák megtartása mellett, akaratához szabták magokat. Megszavazták az adót: de nem portánkint, mint rendesen, hanem minden marhával biró jobbágy után 50 s minden marliátlan után 20 dénárt. x) Ez arányban vetették ki a szászokra is az adót. Megválasztották Básta propositiója alapján a királyi tábla tagjait is — kik ez idő szerint még a hazai törvény szerint Ítéltek. Törvénybe iktatták a dévai decretumot, a dévai gyűlésen megjelentek jószágaik x/

4-ét, az ott meg nem jelentek felét tartoznak megváltani. Mint nagy kegyet fogadták, hogy a fizetni nem tudók jószága csak a rá kivetett summa erejéig inscribáltatik másnak, s a tulajdonos által később is visszaváltható marad. 2) A ki az ellenségtől levelet kap, tartozik Bástának átadni, hűtlenség bűnének terhe alatt. Azokat, kik nem tértek még meg a köteles hűség alá, proscribálták. Kérik, járjon közbe a római császárnál, régi kiváltságaik megerősítése érdekében. Kérik, oltalmazza meg a nemességet saját lakóhelyein a rakonczátlan katonák ellen. A városokba menekült nemességet a városbeliek ne zsarolják törvénytelenül, s ne szállítsanak rájok katonákat. A postálkodásban s a hadak ellátásában a Básta által kiadandó szabályzat tartassék meg. Kinek Básta jószágot adományoz, az törvényesen iktattassa be magát abba. t) A szász nemzeti egyetem jkvében (1604. febi\ 12.) vagyonosnak és vagyontalannak nevezik. 2) V. ö. Weiss Annales Tranniae, Trauschenfels: Fundgr. 167. 1. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. V. 2