Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok

aspiratióknak általa meg ne háboríttassák, sőt ha kik olyanok volnának is, kik magokat contra electionem liberam in regni dominium ingerálni akarnának is, ő felsége sua authoritate azokat compescálja és afféle igyekezetekben remorálja. (7) Tetszett ez is, hogy gubernátor uram megtanálja efféle főembereket és urakat, az kik szolgájok és levelek által itt benn való embereket és urakat megtanálnák, és magoknak suffragiumot és pártot kerestek, hogy efféle clandestina machinatióktól megszűnjenek, és holott az országnak mind az két császártól szabad választása vagyon engedve, az mikor annak ideje lészen, és generális gyűlést hirdetnek, ha mi kívánságok lészen, becsületesen vagy levél által vagy követi által találják meg az országot, és ekképen az istentől és az sok jámbor Ítéletitől várván vegyék a magistrátust; holott istentől vagyon minden igaz és törvény szerént való fejedelemség, ne szidalmaztassék az idegen nemzetektől is mind magokat s mind nemzetségünket. Ha pedig az olyan privatusok meg nem szűnnének afféle alattomban való practikáktól, mind leveleket s mind követeket intercipiálván, annak módja szerint megbüntesse, kiről mind városokon, mind vármegyéken és székelységen, és egyéb minden afféle nevezetes helyen való tiszttartóknak parancsolja, hogy effélékre szorgalmatos gond viseltessék. Ha ki pedig az olyanokat megfogja, valamit nálok talál, az megfogó személyé legyen, ha pedig meg nem fogná, vagy valami szin alatt elbocsátaná, vagy eligazítaná, tanquam liostis patriae et publici boni eversor in nota perpetuae infidelitatis convincáltassék. (8) Az kik pedig vagy várakat intercipiáltak, benne vannak, és immár is levelek által titkon népet gyűjtenek contra publicum regni statum, mostan is gubernátor uramnak hivataljára be nem jöttek, avagy útjokból visszatértek, végezték ő kegyelmek, hogy ő nagysága gubernátor uram ea authoritate, melyet ő nagyságának országúi adtuuk, mindjárást hivassa ad obsequium, kik ha eljönnek ad 10. diem a data litterarum, mostani vétkek bocsánatban legyen, sin minus, pro hostibus patriae agnoscáltassanak és annak büntetését incurrálják. (9) Tetszett ez is, hogy Kővárban és mind Szathmárban egyéb helyekre is országúi Írjunk Pcrnyeszi Gábornak és