Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok
XXX. 1606. márcz. 9. Fejedelmi előterjesztés az ápr. 4-ére hirdetett országgyűlésre. Steplianus dei gratia Hungáriáé Transylvaniaeque princeps et Siculorum comes etc. Magnifici, generosi, egregij ac nobiles, fideles syncere nobis dilecti salutem et benevolentiae nostrae commendationem etc. Az régen bódog és nemes Erdély országunknak, és benne lakó Iii veinknek, kegyelmeteknek fejenként, tudván ez elmúlt üdőkben az német nemzetség miatt tűrhetetlen iszonyú romlását, akarván mind az két uton, kiken minden respublicáknak megmaradása szokott kerestetni, mind hadakozás és békeségre való tractálás által, valaha jobb állapatot szerezni, haddal is valamit érette próbálnunk és késértenünk kelletett, sem fáradságunkat sem költségünket kegyelmetekért nem szántuk; tractálással pedig, (noha mi ezt, ugy mint kegyelmetek szabad választásából való fejedelem, az liber principátusnak jussához tartván magunkat, elhallgathattuk volna), de minthogy bizonyos okokért az német nemzetséggel tractatusban indultattunk az békesség felől, minemű kívánságok és resolutiójok ott fenn az erdélyi fejedelemségnek állapatja felől, mi nekünk is azok igen alkalmatlanoknak tetszenek. De minthogy magunktól semmit az kegyelmetek híre nélkül ne láttassunk végezni és cselekedni az kegyelmetek jövendőbeli állapatja felől, akartuk kegyelmetek eleiben egész országúi támasztani, és arról per voces liberas az kegyelmetek suftragiumit érteni. Az mi azért az erdélyi dolgokat illeti, azokat az tractatusból kiszedettük, melyek az megjegyzett articulusokban ígíről ígíre írván eképpen vadnak: Prím o. Yt ipsa Transsylvania Hungáriáé regno incorporata maneat. S e c u n d o. Yt Boczkay in recognitionem superioritatis quotannis munera quaedam sacrae maiestati caesareae regiaeque et eiusdem successoribus, legitimis regibus Hungáriáé, per certum hominem offerat.
