Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - 1607. nov. elején. Kolosvári országgyűlés

gálioz Ali a budai basa a hajdúk főembereit, ') kik a szolnoki béggel s más törökökkel Debreczenben okt. végén gyűlést tartottak, s elhatározták, hogy a Szikszó alatt levő népséggel itt táborba szállanak, s királyt fognak választani, 2) s kik csakugyan tényleg zajongni s gyülekezni kezdtek. A mozgalmak hirét Rákóczy csaknem egyszerre kapta meg Forgácstól és Báthorytól. Az első felhivta, hogy maga is szálljon táborba ellenök, 3) az utóbbi pedig felajánlotta az erdélyi rendeknek közreműködését ellenök. 4) E levelek s a jószágkérdés ügyében kiküldött biztosok csaknem egyidőben érkeztek Erdélybe. Rákóczy nov. elejére a főurakat Kolosvárra tanácskozásra és törvényszék tartására hivta össze, de ezek a más két nemzet jelenléte nélkül tanácskozásba venni nem akarták a követek által elibök terjesztett pontokat s válaszukat is ily értelemben adták ki, 5) daczára, hogy a fejedelem a királyhoz (t. i. Rudolfhoz) való hűségre intette őket. 6) Erdélyben és Erdélyen kivül Homonnait gyanították, hogy a mozgalom intézője, ezt hitte maga Rákóczy is. 7) O felajánlotta a hajdúk leverésére jó szolgálatát, saját hadait s a két Oláhország segítségét is, s a magyarországiak ezt annál örömestebb fogadták, mert a hajdúk, bár ennek akaratja ellenére, Homonnait kezdték mint királyt emlegetni.

8) S valóban Magyaror») Hatvani III. k. 232 1. a) Hatvani III. k. 231 1. 3) L. Törv. és írom. LXXX. 4) L. Törv. és írom. LXXXI. B) L. Törv. és Írom. LXXXIV. Semmi kétség, liogy az a Kellemesiéknek adott válasz : igazolja ezt az enyedi gyűlésre való hivatkozás is. «) L. Törv. és írom. LXXXV. ') L. ennek válaszát e tárgyban Magyar Történelmi tár XIII. k. 141. 1. 8) L. Törvények és írom. LXXXIII. és LXXXVI. sz. Azonban hogy Homonnainak nem volt része benne, mutatja ennek Forgácshoz és Dóczyhoz irott levele, melyet ezek nov. 9-ről küldtek fel Mátyásnak. Sajnálkozik a hajdúk fölkelésén ; fölajánlja ellenökbe magát és fegyvereseit. Kéri, hogy ne adjanak hitelt az ellene terjesztett rágalmaknak, »nam existens ego verus sincerus ac fidelis servitor suae mtis perlubenter et acceptatissime penes fidelitatem suae mtis ob amorem suae mtis, utque