Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - 1607. máj. 26. Fehérvári tanácskozás
Thurzó György és Dóczi András ápr. 20-áról azzal a felhívással bocsátották haza, hogy mondjon le Rákóczy az erdélyi fejedelemségről, s engedje azt Homonnainak át, ki egyelőre, addig mig Thurzó megjárja Bécset, csendességben fog maradni. Homonnai ez elhatározásában talán a portának is volt része, hol Balassi a Rákóczy követe még is kivitt annyit, hogy a szultán megintette csauszai által Homonnait: hadat ne vigyen Erdélyre, hanem szép szerével egyezzék ki a fejedelemmel. 2) Az izenet, melyet Szuhay Thurzótól hozott, s főként azon körülmény, hogy ez leplezetlenül tudatta, hogy Homonnai érdekében Bécsbe utazik, rögtöni intézkedést kívántak: azonnal kellett valamit tenni azok ellensúlyozására. Ezenkívül a Balassitól kapott hir a portai fordulatról, az ottani viszonyoknak jó karba hozása szükségessé tették, hogy Rákóczy is tegye meg a kellő intézkedéseket. Nem lehetett tehát bevárni a júniusi egyetemes országgyűlést, hanem a dolgok sürgősségéhez képest a fejedelem máj. 12-éről a fő- és tanács urakat, s a nemeseket értekezletre hivta magához Fehérvárra. 3) Nemesek és főurak szép számmal jöttek össze. Mint a politikai küzdelmekben általánosan világszerte mindenütt, a szemvedély itt is mindenik pártnál az ellenfél törekvéseit képtelenségig túlzottakká nevelte s tetteinek indokait önzésben, hazaíiatlanságban kereste. Ha Homonnai nem átallotta az ő »szép apjának« sántaságát nevetség tárgyává tenni, 4) a fejedelem párthívei nem is vádolták kisebbel, mint, hogy magyar király akar lenni. 5) ') Thurzó levele Sepsei Laczkónál, 120 s köv. 11. Weiss naplója 197 1. 3) L. Törv. és írom. LYIII. 4) Márcz. 28-iki levelében. B) Sennyey máj. 25-ről irja Forgácsnak : »Licebit Mtiae Yrae propediem videre tales literas a vezerio scriptas ut dominus noster sit gubernátor Tranniae, Homonnaius rex Hungáriáé, si Romamis imperátor et Mtiae Yrae permiserint, videant quid agent.« Tudatja veleKornis Boldizsár azon liirét. hogy Homonnay mindent igér a császárnál és a portánál. ' Addit dnus Cornis Paulum Nyári id apud Turcas effecisse, ut Rakoczium gubernatorem Tranniae, Homonnaium regem Hungáriáé constitutum vellent, eoque nomine vexillum sceptrumque Turcicum velut insignia mperii Hungarici delatum iri Homounaio.« (Bécsben a titkos ltban.)