Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
15. fejezet: 1601-1604 - 1602. júl. — Szászsebesi országgyűlés
szár helybenhagyja a tervezett cserét, az ország küldhet hozzá követeket, a rendek jogaikban, kiváltságaikban megtartatnak, a nemesek ezután is szabadon járhatnak a városokba, a katonai rend is megtartatik birtokaiban, valamint a várakba nem fog német őrség vitetni; Jenőt és Lippát Básta fogja kezéhez venni; Zsigmond biztosítja, hogy ha Fejérvárhoz közeledik s ő titkon akar vele találkozni, semmi bántása se lesz; de a Dévához gyűjtött hadakat bocsássa el; ő maga szívesen fogja a rendek érdekeit a császárnál képviselni. *) VI. A kiegyezés hírével Básta Keményt előre küldvén Zsigmondhoz, maga is megindult táborával, hogy azt végrehajtsa, s gyorsan Tövis alatt termett, Fejérvártól nem messze, melynek közelében a meghódolni nem akaróknak: Székely Mózesnek, Borbélynak, Szelesteynek hadai voltak felállítva. E hadak Szász-Sebes alatt állottak, s ott azonnal tábori országgyűlést tartottak; elhatározták, hogy nem szakadnak el a töröktől s követséget küldtek Zsigmondhoz Dévára, 2) ki kétszínű szerepét tovább is folytatta, s mint egy krónikairó írja, 3) felbíztatta őket, hogy ha azt hiszik, hogy Básta ellenséges szándékkal jön, ám álljanak neki ellent. Csakugyan ellenállásra határozták magokat. Csáky tett ugyan még egy kísérletet bevonni őket is a kiegyezésbe, de eredménytelenül. Július 2-án ütközött meg Tövis alatt a két kis had, (mert Bástának 4000, Székelynek 1 1 2 ezer embere volt) s harczolt sokáig a legnagyobb elkeseredéssel, mi alatt maga Básta is kapott sebet. 4) De végre is Székely megveretett s hadának rom') L. Törv. és irományok XXII. A küldendő követséggel Csáky is fel akart a császárhoz Prágába menni, 1. Törv. és írom. XXIII. 2) A tatár kliánnak*1603. elején az erdélyi rendekhez irott levelében olvassuk : »érti az hatalmas császár, s mi is értjük, hogy Szász-Sebesben gyűlést töttetek és követetek értésére adták Dévában Báthori Zsigmondnak, hogy ti el nem szakadtok hatalmas császártól.« Közölve az egész Várfalvi Nagy János által. Századok 1868-iki évf. 600. 1. 3) Szamosközy Bethlen Farkasnál 137. 1. *) Kemény János Önéletírása 238. 1.
