Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - 1605. febr. 21. Maros-Szerdai országgyűlés

1605. FEBR. 21 293 S arról is gondoskodott a kormány, hogy ilyen legyen. Bocskay az 1604. év elején kapta vissza erdélyi jószágait s azok megtekintésére az országban egy útat tett. Nem maradt ott sokáig, de a mit ő ott tapasztalt, meggyőzte arról, hogy bármily népszerűtlen is ő ez országban, szivesen hozzá csatlakozand az, ha Rudolf még népszerűtlenebb kormányának megbuktatásáról lesz szó. S az, mit a részekben és F.-Magyarországon haza érkezése után látott, arról győzte meg őt, hogy az elkeseredés itt is a kitörés stádiumáig ért. Gondolt-e ő már e perczben arra, hogy a mozgalom élére álljon ? Nem lehetetlen, hisz már 1599ben el volt terjedve a hír, hogy a fejedelemségre vágyik. l) Tett-e lépéseket arra nézve, hogy az őszi hadjáratra a bujdosók és a törökök figyelmét magára vonja ? 2) Az sem valószínűtlen, mert bármily liive volt is ő Rudolf kormányának, nem volt liive azon pontig, hol a király iránti hűség a hazafi kötelességével összeütközésbe jött, S a mint a vallásos üldözéseket, templomfoglalásokat a tiszavidéki helyeken rendszeresen megkezdte Belgiojoso Barbiano gróf kassai parancsnok, az ő »fogadott fia«, ő is támaszt keresett a töröknél az ellenállásra. Az első összeköttetést a bujdosókkal Bocskaynak egy török foglya eszközlé, ki a hódoltságba sarcza összeszerzése végett utazott, s azok csakugyan fejedelemmé választván a temesi hódoltságba gyülekeztek, onnan Erdélybe ütendők. E hírre Rákóczy Lajos, Dampierre és Duval megtámadták a szervezkedő csapatot, szétverték s táborát elfoglalták, melyben Bocskayt compromittáló levelekre akadtak. Belgiojoso most Bocskayt rakamazi táborába idézte, ki megjelenés helyett természetesen várőrségét szaporítá s Or') Nagy Szabó (Mikónál I. k.) 95. 1. s) Betlilen F. és Istvánfi homlokegyenest ellenkezőleg adjáit elő a dolgokat. Az első szerint a bujdosók vonták be Bocskayt a mozgalomba ; az utóbbi szerint Bocskay kereste fel a bujdosókat. Fájdalom, a titkos ltár épen oly kevéssé nyújt e részben felvilágosítást, mint a köpcsényi. De igen érdekes és megfontolandó Szamosközy kéziratainak e dologra vonatkozó része. MS. TT. Trans. LXVIII. két helyen említi a 147. és 182. 11., de mindkét helyen ott, hol Bethlen Gábor beavatkozása van elmondva ; egykorú kéz oda teszi: »nem igaz, sokkal különben volt« és »nem igaz, ne higyjed.«