Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

15. fejezet: 1601-1604 - 1601. okt. 2—3. Brassói országgyűlés

lőport kéretett tolok, x) maga Székely Mózessel egyesülvén, november 17-én Kolosvár ostromára vezette sietve hadait, a melyben Basta meglehetős erős őrséget hagyott, s hova Szebenből ágyúkat hozatott. 2) Az őrség nem volt hajlandó feladni a várost, másfelől a kolosváriak is féltek az ostrom pusztításaitól, s titkon követet küldtek Zsigmondhoz, kérve őt, hogy mentse fel a várost a végpusztúlás veszélyétől. A fejedelem szívét, eszébe jutván, hogy vészteljes napokban is menynyi ragaszkodással volt hozzá, könyörűlet szállta meg, aztán az erős tél katonáiban sok kárt tett, s miután döntő ütközetre a téli idő miatt nem volt kilátása, téli szállásokra bocsátá a török s tatár seregeket — s nov. 30-án csakugyan felmenté a várost az ostrom alól.

3) Megelőző napon elfogatta Székely Mózest, ki nem rég Bogáthy Jánost felkonczoltatta, 4) talán mint egy krónikairó tudni akarja, Bogáthy meggyilkolásáért, vagy mások szerint Csáky vádlására, minthogy gyanú terhelé, hogy Bástával alkudozást kezdett, valószínűleg pedig mert tartott tőle, hogy tervei kivitelében útját állja, s előbb Dévára, majd Fogarasba vitette. 5) Maga Megyesnek vette útját s decz. 3-án itt a polgárokat hűségére föleskette, s Toldy Istvánt Segesvár alá küldvén, a had egyik részével Dévára s onnan Brassóba ment telelni. Toldy alkudozást kezdett a segesváriakkal, de ezek csak az alsóvárosba bocsáták be. Egy izben azonban Hallernek a várban elhelyezett borát kihozatván, mi- » dőn a szekerek a leeresztett liidon jöttek volna, katonái hirtelen rámentek s igy a fellegvárat is hatalmokba ejtették. 6) E két szász vár megszállása hadtanilag is fontos volt, mert biztositá Zsigmond uralmát Erdély alsó részében, mert a ') Seivert 47. 1. 2) Bordán (Kemény I.) 225. 1. 3) Bethlen Y. (1. nélküli ív 3-ik 1.) Trausch 201. Bordán i. li. *) Nagy Szabó 65. és u. o. Enyedi Pál énekeinek (Szamosközyféle) függelékében 205. 1. Szamosközy kézirata szerint decz. 2-án hagyott fel a város ostromával. 220. 1. B) A Trausch-féle krónika »insignis proditor«-nak nevezi; de valószínű, a gyanút csak azért híresztelték, hogy ártalmatlanná tétele igazoltassák. e) Legterjedelmesebben leirva Krauss Tractatusában, Kemény : Fundgruben I. 174 s köv. 1.