Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1599. okt. 18. Fehérvári országgyűlés

Kelemen pápa követét, ki Lengyelországon át aug. 21-én estve érkezett Fej érv árra. A bibornok-fejedelem a várostól félmértföldnyire elibe lovagolt s mindjárt másnap adott neki kihallgatást. A püspököt a pápa oly czéllal küldte, hogy a bibornokfejedelmet teljesen elvonja a töröktől, de oly határozott utasítással, hogy Rudolffal is kibékítse. A pápának ezen »kegyelmes atyai« intésével Rudolf udvarában is megfordult a nuncius: de a császárt igen kellemetlenül érintette a dolog s csak egyedül a szent atyára való tekintetekből nyugodott bele, hogy ő ez irányban indítsa meg alkudozását Fejérvártt x): Mindjárt az első kihallgatáson hozzáfogott küldetése teljesítéséhez. Elmondta a bibornoknak megbízatását s szóba hozta a prágai egyességet, melyet Rudolf és Zsigmond kötöttek. Én — mondá a bibornok — oka nem vagyok, hogy azt végre nem hajtották. »De feleié a nuncius, mégis kétszínű eljárás volt, szövetkezést színleni a császárral, practicálni a törökkel s Mihály vajdát hitszegésre nógatni.« »Ezt én nem tettem, feleié a bibornok nyugodtan, megbizonyítom leveleimmel. Nem alkudoztam másként a törökkel, mint a császár is szokta tenni, nem fogadtam el zászlót tőle, sőt midőn Mihály elfogadta, ráizentem, hogy visszaküldje, különben lefoglalom erdélyi birtokait.« Malaspina most fordított a dolgon. Hoszszan kezdte fejtegetni, mennyi nehézsége lesz a bibornoknak s ráakarta venni, hogy mondjon le a fejedelemségről. A bibornokot ez ajánlat felháborítá, boszúsan elfordult a nunciustól, ki látva e hatást, ismét fordított a dolgon s a császárral leendő szövetkezést hozta szóba. Ezt Endre nem utasítá vissza, bár megjegyezte, hogy ez az országgyűlés jogkörébe tartozik. De midőn Malespina szóba hozta, hogy jó volna, ha a bibornok neliány erődjébe császári őrséget fogadna, láthatólag felháborodott s véget vetett a kihallgatásnak. Első napi eredménynek ez is elég — írá Malespina a császárnak 2). Habár az első kihallgatáson ily nagymérvű ellentét mutatkozott is köztük, a bibornok Rómába szánt követét ') L. Rudolfnak oct. 9-iki levelét Törvények és Irományok LXI. 2) Lásd Törvények ós Irományok LVII.