Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
13. fejezet: 1596-1599 - 1598. okt. 31.—nov. 1. Sebesvári országgyűlés
gőggel, kihúzott kardomat hüvelyébe visszadugni,« s tovább folytatta útját a Tisza mellett Várad ellen, a követség pedig már szept. 25-ike körül otthon volt x). Es Zsigmond is felfelé indúlt seregével a Kőrösvölgynek. IX. Mialatt a török hadak Nagy-Váradnak tartottak, hogy Erdély védelmi kulcsát kezükbe kerítsék s e vár alá szept. 28körül megérkeztek, mialatt Zsigmond is hadakat bocsátott Váradba az őrség szaporítására, Mihály vajdát pedig hozzáktildött követei által segélyadásra szólítá fel 2), s maga is elindúlt hadaival, hogy a kőrösvölgyi szorosokat megrakja, Rudolf serege Buda ostromára sietett. Ez ügyben igen érdekes levélváltás volt Mátyás és Maximilián főherczegek közt 3), s végre is Mátyás főherczeg szept. 22-én tartott haditanácsának véleménye szerint dőlt el a dolog. A haditanács élelmezési nehézségek miatt lehetetlennek tartá az összes serget Felső-Magyarországon concentrálni. Aztán azt meggondolandónak tartá, ha vájjon nem játszik-e Zsigmond a törökkel egy kézre s nem akarja-e megrontani a Várad alá menő serget ? Ellenben kiindúlva abból a feltevésből, hogy a törökök, ha a keresztények az előttük annyira fontos Budát ostromolják, nem fogják erejüket Várad alatt fecsérelni, abban a nézetben volt: a sereg nagy része nélkül nem tanácsos azt a Duna mentéről elvezetni, hanem a megállapított tervet kell követni, ne várja ]) Huszár vallomása, Istvánffy okt. 14-iki levele a Trausch-féle Krónika 139-ik 1. 2) A Trausch-féle Krónika I. k. 139-ik 1. 3) Maximilián főherczeg Kassáról szept. 14-ről kéri Mátyást, hogy miután a törökök előnyomulása az egész kereszténységet fenyegeti, siessen segélyére. Két nappal utóbb szept. 16. egyik kapitányának rendeli, hogy hadaival siessen Yárad alá. Ez a kapitány Schwarzenberg volt, Szept. 17-én a császárral tudatja ez intézkedéseket, hozzá tevén : »mit erinnerung, wann Euer Majestät und Liebden Sibenburgen und Wardein, so gleichsam der Schlüssl und die Thür darzue ist, abstehn sollte, das der gewin an Ofen sehr schlecht sein würde, hergegen wan Sibenburgen blibe, Ofen inen (értsd a főherczeget és Schwarzenberget) nicht entgehen kundt.«