Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
13. fejezet: 1596-1599 - 1598. szept. 18. Dévai országgyűlés
1598. sept . 18. 67 meg Szathmárra s ott a letartóztatott ifjakkal, továbbá lefoglalt könyvekkel, ezüstnemüekkel s Zsigmond más holmiaival kicseréltettek J). VIII. Semmi sem esett oly rosszul a biztosoknak mint az, hogy Zsigmond hazajövetele kettémetszé az ő tatárokkal, bolgárokkal, görögökkel kezdett alkudozásaikat, félbeszakasztá a török végekkel folytatott diadalmas csatározásokat. — Zsigmond ellenbeü semmiért sem panaszkodik oly keservesen, mint azért, hogy a biztosok a következő háborúra semmi előkészületeket sem tettek, a várakat felszereletlenül hagyták, hadakról nem gondoskodtak 2). Pedig a törökök közelgetéséről egymást érték a hírek, s Szaturdzsi Mehemet hatalmas sereg élén Csanádot ostromolta, oly czéllal, hogy ennek bevétele után Erdély ellen fordítja erejét; s már bizonyos volt, hogy megindúltak a tatárok is, daczára hogy követeik Sefer Kázi, Palaeologus Sándor az oláh vajda követével Ráczczal, (kik Kolosvártt aug. 20-án 3) rövid időre Sigmond által le lettek tartóztatva, de csakhamar szabadon bocsáttattak), már útban voltak Bécs felé béke- és szövetkezési ajánlatokkal. Zsigmond e szorongatott helyzetben nem látott más menekvést, mint visszatérni a politikához, melyért a múlt évben elhagyta Erdélyt s okt. 7-én Ováry Istvánt, pár nappal utóbb Sennyey Pongráczot a csanádi táborba küldé, hogy a vezér basával béketárgyalásokat kezdjen 4), s küldendő követei számára menedéklevelet kérjen. A vezér basa nem ellenzette ugyan, hogy a béketárgyalásokat megkezdjék, de azt a feltételt kötötte hozzá, hogy hamar megkezdjék s mindeJ) L. Törvények és írom. Jósika elfogatásának s vallatásának részleteit igen érdekesen leírva lásd (II. k. 134. s köv. 11.) Szamosközynél. 2) L. Törvények és Irományok XXIX. 3) Az Archiv régi folyama II. 454. *) A Fuchs-féle Krónika I. k. 139-ik 1. összehasonlítandó a többi forrásokkal. Istvánffy históriájában azt írja, hogy Zsigmond át akart állani a törökökhöz, de ennek ellene mond szept. 15-iki levele, mely szerint Zs. csak idönyerésért alkudozott. L. Törvények és Irományok XXIX. b).
