Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
13. fejezet: 1596-1599 - 1598. aug 28.—30. Tordai országgyűlés
elrendelek a tábor együtt maradását s ennek biztosítására s a tábori szolgálat szervezésére oly szigorú törvényeket hoztak, mely az eddig alkalmazásban levőket jóval felülmúlta. Eddigelé csak a legmakacsabb adóhátralékosok jószágai ellen alkalmazták a dulást, most kimondták, hogy a ki nem jött el a táborba, annak jószágán száz forintot dúljanak, azon esetre, ha 8 nappal e rendelet közzététele után sem jelennék meg, az ott levők pedig hasonló büntetés terhe alatt el ne merjenek távozni. Hasonló büntetés érje azt is, ki csak színből lett szolgává s nem követi urát a táborba, a városokban lakó azon nemeseket is, kik kivonják magukat a hadiszolgálat alól, továbbá azokat, kik az eddigi hadjáratokban nem vettek részt, s e czélból szinleg elzálogosíták jószágaikat. Ha az egyszeri dúlás nem vezet czélhoz, az ilyen makacsok jószága vétessék el. Száz forint dúlással büntessék azt, a ki nem a vármegye zászlója alatt tesz eleget hadi kötelezettségének. Eme törvények szigorú alkalmazása által meg volt adva a lehetőség, hogy a tábort jelentékenyen megszaporítsák. De hogy elérhessék e czélt, elrendelék, hogy jövőre a huszadot a fejedelem uradalmai is állítsák ki, s Fogaras is adjon 2—300 harczost J). S ezzel a gyűlés elvégezvén ez napi teendőit, s elhatározván, hogy más nap reggel az egész tábor Zsigmond elébe megy, eloszlott. Aug. 23-án reggel dobot ütöttek s az adott jelre elindúlt a tábor. Alig mentek egy puskalövésnyire,midőn szembe találták Rácz Istvánt, kit Zsigmond és neje megbízó levéllel és szóbeli megbízással a biztosokhoz küldöttek Fej érvárra. A mint Bocskay Ráczczal találkozott, magához szólitá Vitéz Miklóst és Veczkei Petki Istvánt. »Ihol — mondá nekik — ő felségek Kolosvárról Rácz Istvánt küldék az commissarius urakhoz, ő felségek hivatják ő kegyelmeket. Kegyelmetek mindenütt az úton velek legyen és gondját viselje mind ') L. Törvények és Irományok XXVI. VII.