Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - Törvények és irományok

erejében megmaradván, ex eadem gratia regni azoknak, kiknek jószágokat vagy titulo pignoris birták, vagy nomine tutelae a vétkes személyek, azoknak actio adassék, és a brevis processus szerént procedálbassanak dolgokban. (9) Végeztük a szegődött és szegődetlen szolgákról : liogy valamely szolga Mihály vajda bejövetelétől fogva urát ideje előtt és bucsúvételen elhagyta, ha nem nemes, ha nemes is, ha háza nincsen, valahol megtaláltatik, biróval meg kell az urától kérni; ha megadja jó; ha meg nem adja, a székre hivják, és ha méltó és igaz okát nem adja, 200 forinttal adja meg azután, ha penig nemes ember és residentiája vagyon, a székre hivják, és ha méltó okát nem adhatja, 200 forinttal restituálja magát, és mindenben a brevis articulus szerént proeedáljon törvénynyel. Azonképpen a mely szolgák kapitányságok, hadnagyságok alatt találtatnak meg: két nemes emberrel kérjék meg; mely két nemes ember adjon relatoriát róla, és egy mandatummal annakutána vegyenek 200 forintot jószágán ; ha penig jószága nincsen, a pénzéből tartsák ki a 200 forintot, melyet tartozzék a fizetőmester megadni egy mandatumra, ha meg nem adná a 200 forintot, a jószágán megvegyék. (10) Az aranyosszéki székelységnek könyörgésekre, megtekintvén az ország mellett mostani szükségében híven való forgolódásokat, végeztük: hogy a mely örökségeket a marosújvári házhoz potentia mediante foglalták, akár mi névvel neveztessenek, törvénynyel a brevis processus szerént megkereshessék. Végeztük ezt is: hogy a mely határon az újvári hídra menő ország útja általmégyen azok mint ennek előtte a vámfizetésből szabadosok legyenek. A városoknak és az egész szászságnak panaszolkodására végeztük : hogy udvarnál egy főpostamester legyen, mely az országnak hütes legyen, hagy a postáknak ő adjon czédulát, kivel járjanak , abban megírja hány lovat adjanak néki, és kinek adjanak szekeret ; azonképpen a postáknak költségét adjon, azt is megírja, és az olyannak semmi gazdálkodással ne tartozzanak: a posta penig megtérvén, a czédulát tőle a postamester elvegye, és elszaggassa, hogy többé azzal ue csalárdkodhassék, a postalovat penig szokott határon túl ne vigye, ha penig a posta vagy lovat ölne, vagy elvesztené, és a felől a káros ember a posta-