Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - Törvények és irományok

Germanicis praesidiis teneantur. Quodsi eius serenitas, eius est animi, ut inducto peregrino milite provinciam lianc invadendam sibi statuerit, ill. D.

,i

o V. operam dare diguetur ut authoritate sua. consiiia serenitatis eo dirigat, ut abstinendum sibi ab eo proposito putet, ne tot iucommodis affecta et intolerabili tyrannide pene oppressa patria hoc quoque malo pressa ad extremum ruat exitium. Quo sane ill. D.

ti

0 V. perpetuam nomini suo iaudem parabit, nos veros ita sibi devinctos reddet, ut tanti beneficii memoriam nulio unquam tempore ab animis nostris simus abiecturi. Caeterum studia atque observantiam nostram ill. D

n

i Y. deferendo eandam foeliciter valere exoptamus. Datum ex castris ad Viadenj positis die 4. Octobris anno domini 1600. Illustrissimae dominationis vestrae servitores Stephanus Chiaki Pancratius Senniey. Stephanus Tholdy. Benedictus Mindzenty. Caetrique status et ordines universitatis nobilium Transsiluaniae. (Egykoru mdsolata Beesben, a titk. ltban.) LXIY. 1600. okt. 6. A rendek dtirata Mihdly vajddhoz, melyben koveteldseiket soroljdk fel. Illustrissime domine, nobis colendissime. Az nagysagod izenetit es kivansagit fo boeritol, kit. nagysagod hozzank kiiidott, Kuichar Baduitui es Armas Zawatol bosegesen megertettiik, meiyre nagysagodnak mi is irva akatank ez leveliinkbe megfelelniink. Kiv&njuk annak okA,ert nagysagodtol, a mint ezeiott is intettiik nagysagodat, hogy nagysagod innen mindjarast ez orszagboi menjen be Havasalfoldebe, es szaiijon Bozawasarara, meiy helyboi nagysagod aikalmatosban mind csaszarnak o felsegenek, mind penig ennek az orszagnak szolgalliat, Havasalfoldet is penig inkabb otaimazhatja, mert az ellenseg megertven nagysagodnak