Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1598. aug. 22. Szászsebesi országgyűlés

»quod ut verum sit, faxit Deus clementissimus ut a Germano­rum rapacitate liberemur« A dolognak egyszerű oka volt: a biztosok mindig úgy viselték magokat, mint idegenek egy megbódított tartomány­ban. Nem tudták elleplezni kormányzásukban az önkényt s leereszkedésükben a gőgöt. Nem volt bizodalmuk az egyének­ben s megsértették a hatalmasak érdekeit, A cancellár csak­hamar észrevette, hogy háttérbe van szorítva, csak a czímet viseli, de hatásköre távolról sem az, a mi a régi cancellároké volt 2). Bocskay, kinek ezzel együtt legtöbb érdeme volt, hogy Zsigmond lemondása ily simán folyt le, egy szép reggel gör­gényi várában arra ébredt, hogy az ország kapitányságát Kornisnak adták 3). A tanácsurak felváltva voltak a biztosok­nál, de mindenikök tapasztalá, hogy azért hallgatják ki őket, hogy tanácsukat ne kövessék. Az ispánokat s előkelő nemese­ket is, kik az udvarnál kötelességszerűleg megfordúltak, azzal a hideg udvariassággal fogadták a biztosok, mely bennök az elutasíttatás gondolatát kelté fel. Országszerte beszélték Szu­haynak egy nyilatkozatát, mely ha valószínűleg nem is volt úgy elmondva, de jellemző, hogy mindenki elhitte : neki, mondta volna ő egy alkalommal, már 14 éves korában is volt annyi esze, mint az egész erdélyi tanácsnak 4). Ilyen módon minden jó akarat és buzgalom daczára, népszerűtlenné lett a kormány. Maximilián főherczeg kora bejövetele talán elfordíthatta volna a keletkező vihart: de mennél tovább haladt az, annál inkább kezdtek emlékezni Jósika jóslatára, hogy soha sem fog az megtörténni. De ha nem Maximilián álland Erdély élén, ez ország csak provincia lesz — vonták le ebből a következtetést, már pedig alig volt Erdély­ben valaki, a ki ez állapotot őszintén óhajtotta volna. Azt pedig mindenki belátta, hogy a provisoriumot csak egy módon lehet megbuktatni, a Zsigmond visszahívása által. >) A Trausch-féle Krónika. 2) L. Istvánffy okt. 14-iki levelét. 3) L. Huszár Péter vallomását a Mihály vajda által eszközölt val­lomások közt. 4) Yitéz Miklós vallomása u. o.

Next

/
Thumbnails
Contents