Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1601. jan. 21.—febr. 8. Fehérvári országgyűlés

nemes ember, ki a kozákokkal együtt fosztogatott, a papok, deákok, iskolamesterek, kik a duló, kóborló község közé elegyedtek, az oláh papok, kik lázadók, gyújtogatok voltak, mind büntetés alá vettettek. Mihály uralma a jobbágyi és földesúri viszonyokon is erős sebeket ejtett: természetesen a viszonyokhoz mérten orvosolták ezeket is. A várookban sok nemes letéteményezte kincseit: a kik az ilyen kincset visszatartották, az adja vissza azokat, ha nem tudja adjon kártérítést, A székelyek, kik nemes embert öltek, rövid folyású perbe fogassanak. Azok kik Mihálynak adtak kölcsönt, ha e fölkelésben nem vettek részt, pénzöket vesztik. Megerősitették azt a szövetséget, mely e gyűlés folyama alatt Moldvával és Oláhországgal terveztetett, s elrendelék, hogy az országban arra mindenfelé tegyék le az esküt. A léczfalvi gyűlésnek egy pár czikkét pótolták, legtöbbjét megerősitették: meg különösen azt, mely Bocskayt száműzte. Sőt Náprágyt is száműzték, s jószágait is lefoglalták részint András, részint Mihály korában tanúsitott magaviseletéért, S egyszersmind magát a püspökséget is eltörülték. Orvosolták a szászok sérelmeit, kiket túlságos postáskodással terheltek ; elrendelék, hogy a kamaraispánok adjanak a nemesek háza szükségére sót; a mint az országban csendesség lesz, induljon meg a törvény folyama; Mihály adószedői számoltassanak meg. Intézkedtek a szökött jobbágyokról; elrendelék a gonosztevők kergetését. Az aranyosszékieket a marosújvári híd vámja alól kivették. Végre megerősítették mind azt a kedvezményt, melyben Csáky Istvánt a léczfalvi gyűlés részelteté; sőt ezenkívül neki adományozták a roppant fogarasi uradalmat. *) Ezzel a gyűlés — melynek végzéseit Csáky István erősítette meg — febr. 8-án eloszlott. ') Törvények és Irományok LXXVI.