Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1601. jan. 21.—febr. 8. Fehérvári országgyűlés

A mint a rendek gyülekeztek, azok a hírek, melyek már előbb izgatottságba hozták a kedélyeket, most nagyobb mér­tékben föllármázták az embereket. Rosszra magyar Izták, hogy követeiktől — kiket 1601. jan. elején fogadott ugyan a császár, de szokása szerint válasz nélkül, üres biztatásokkal magánál tartott — épen semmi hírt sem hallottak, ellenben annak neszét vették, hogy Mihályt a császár jól fogadta. A dolog sokkal komolyabbnak tetszett, midőn Mihálynak Kornishoz írott levele elfogatott, melyben megerősíti ezt a hírt s őt adott szavára emlékeztetve tudatta vele, hogy nemsokára be­jön az országba. Már ez körülmény is elegendő volt felzak­latni a kedélyeket, mert senki sem kételkedett, hogy ha a vajda még egyszer fölül kerekedik Erdélyben, végrehajtaudja a nemesség kiirtására vonatkozó tervét. 2) Fokozta az átalá­nos elkeseredést, hogy a bolgár Bába Noakot Mihály egyik kedvencz, de legkegyetlenebb vezérét, ki sok szerencsétlen er­délyit eladott a töröknek, fogva hozták papjával együtt Kolos­várra. A papnál Bábának egy levelét kapták meg, melyet ez a tömösvári basának írt, s melyben Karánsebest és Lúgost fel­ajánlá ennek. 3) Ily körülmények által vérig felzaklatott hangulatban nyilt meg az országgyűlés, mely az ügyek vezetésével Csáky Istvánt, mint ország generálisát bizta meg. A gyűlés folyama alatt török és lengyel követek is érkeztek az országba, s az ezekkel folytatott tárgyalások, a dolgok menetére úgy látszik döntő befolyással voltak. 4) A kedélyek mind jobban oda ér­lelődtek, hogy e bajokból csak egy módon menekülhetnek: ha fejedelmet választanak. A főurak közül kettőnek volt pártja Székelynek és Csákynak, de ezek közül akár melyiknek meg­választása pártszakadással fenyegette volna az országot. Nem is léptették fel őket egymással szemben, hanem Csákyt mint országgenerálisát és Zsigmondot jelölték ki. 5) De a főurak J) Istvánffy i. h. 464-ik 1. a) A Trausch-féle krónika. 176-ik 1. 3) Törökké akart lenni, mondja, Enyedi Pál. Gróf Mikó Imre ada­tok I. k. 184-ik 1. <) Istvánffy i. h. b) A Trauscli féle krónika I. k. 175.

Next

/
Thumbnails
Contents