Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. márcz. 15. Brassai országgyűlés

egész örömmel jelenté ki, liogy Moldva ellen megy. Okáúl egy második kihallgatáson, ápr. 20-án, midőn már feltűnő előzékenységgel s szívességgel fogadta a biztosokat, ismételve Báthory Zsigmond fenyegető magatartását hozta fel, kiről pár nap előtt az a hír szárnyalt, hogy tízezer emberrel már be is ütött a székely földre s 13 falut feldúlt. *) Nyomatékkal emelte ki, hogy neki addig kell Moldvát megtámadnia, mig az ellenség benne nagyobb számmal össze nem gyűl. Mit tehettek egyebet a biztosok , mint hogy helyeselték e vállalatát mint önvédelmet? mely mint ilyen, okot sem fog szolgáltatni a lengyeleknek Moldva védelmére kelni, s csak arra kérték, hogy ha elfoglalja is az országot,maradjon meg őfelsége hűségében, tegyen ennek jelentést tette indokairól, hogy ba netalán a lengyel király kérdést intézne ez ügyben hozzá, tudjon rá felelni. A vajdának ez nem volt ellenére, aztán kijelenté, hogy maga helyett a biztosokat fogja Fejérvártt hátra hagyni, végül, hogy a nála levő török követeket magával viendi Moldvába. 2) Ez alatt a vajda az erdélyi tanácsurakkal is tágyalta e kérdést. A bizonytalanság érzete a rettegés ezeket alázatosokká tette, nem csak nem mertek ellentmondani neki, hanem kérkedtek is hűségükkel: utolsó fillérüket is készek feláldozni — mondák. 3)Annyival kevésbbé adhattak most, midőn a vállalatra már minden készen volt, nem tetsző vótumot. Apr. 19-én a vajda Kornis Boldizsárt, Sennyeyt, Bornemiszát, Alárdi Ferenczet tanácskozásra gyűjté magához s e kérdést vetette fel, kivel tartson: a németekkel vagy a törökkel ? Ezek mind jó császárpartiak voltak, s a német szövetséget tanácsolták. Elfogadta azt a vajda is — de azt kívánta, hogy az erdélyi fő és tanácsurak tegyenek felterjesztést a császárhoz, hogy NagyVárad, Huszt s a részek öt megyéje csatoltassanak vissza Erdélyhez s adassanak az ő kormányzósága alá. 4) 0 Az ápr. 18-ki jelentés. Az ápr. 20-iki jelentésből. Ez a jelentés valamint a 21.—24-ikiek Bécsben a ha^i ltárban levő másolat után megjelentek a Magyar Történelmi tár III. ik k. 3) A márcz. 29-iki jelentés Bécsben a titkos ltban. *) Az apr. 21-iki jelentések. A tanácsurak nyiltan megmondák a biztosoknak, liogy lia a vajda ezt fogja tőlük kívánni, ők kénytelenek lesznek akaratát teljesíteni.