Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1598. márcz. 23.—ápr. 10. Fehérvári országgyűlés

ideiglenesen maradjon Erdélyben, de eredmény nélkül. Egész vágya és óhajtása már csak az volt, hogy szabadúlhasson az országból s tehetsége szerént sietteté az esküt, Legelébb Náprágy Demeter, a fehérvári püspök, azután Bocskay, azután a többi íőurak, majd a három nemzet mondták el az esküformát: hívek lesznek Rudolfhoz és utódaihoz, s elfogadják azon kormányformát,melyetőrendel vagy fejedelemmel, vagy kormányzóval élén. Azután Rudolf mint magyar király s leendő törvényes utódai nevében a követurak esküdtek, hogy uruk az ország kormányzásában a mostani tanácsurakat alkalmazza, megtartja az ország kiváltságait, magyar tisztviselőket fog tartani, a vallás ügyét jelenlegi állapotában hagyja, a hozott és hozandó törvényeket s ezek közt a lázadók ellen hozottakat is megtartandja 1). Magát az eskümintát a főurak és rendek mindnyájan aláírták s kézbesítették Pezzennek, s viszont ugyan azt a mintát elküldték a jelen nem levő rendekhez, el a városokra aláírás végett. A biztosok is kiállították az eskünek egy ünnepélyes példányát, melyet a rendek Vajda János nagy-szebeni polgármesternek, Süveg Albert szász ispánnak adták át, hogy mint biztos helyen, a szebeni levéltárban tegyék le 2). Azntán legvégül a fejedelem testőrségére, a kék darabantokra került az eskületétel sora 3). Most, midőn az ország átadása mondhatni simán lefolyt, a rendek kísérletet tettek Jósika kiszabadítására. Mint követeket Theke Ferenczet és Süveg Albertet küldték Zsigmondhoz : mindnyájan, mondák, kezesek lesznek érette, csak bocsáttassa szabadon. »Már nekem, feleié Zsigmond, nincs módomban, mert Jósika ő felségének a foglya« 4). Ez alatt folyton tárgyaltak a rendek. Az ország, daczára hogy háromannyi adót fizetett mint elébb, pénzügyi tekintetben igen siralmas állapotban volt. A katonák fizetetlenek, a várakban semmi eleség, s ágyúpor és golyó is igen kevés ') L. Törvények ós Irományok XIV. az articulusok végén. 2) Szainosközy Ti. 35. Bethlen IV. 83. Erről szól a törv.-cz. 12. articulusa. 3) Törvények és Irományok XIII. *) Bethlen IV. 85.