Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - Törvények és irományok

A császárnak erre adotfc válasza így hangzik : Rudolphus, etc. Aceepimus altera s Emae Paternitatis V. litteras vigesima tertia die Maij datas per peculiarem cursorem ad nos missas, quae cum eiusdem fere sententiae sint, cuius priores fuerunt, responsum quod ad illas missimus, etiam ad has posteriores explicandae menti nostrae conuenire existimamus. Quale vero id fuerit, si forte interciderit eius exemplum his addimus. Prout itaque animum nobis ipsa suum latins ad illas nostras aperuerit, quod in rem cum nostrae tum vicinarum ditionum videbitur, pro perpetuo nostro in universam rempublicam christianam studio, quemadmoduin nos sanguinemque nostrum deceat statuemus. Datum Pragae 15 Junii anno 1599. Cardinali B ithoreo responsum. (Fogalinazv. a bécsi es. és k. levéltárban) XLV. 1599. máj. 27. Báthory Endre a Kolozsvárott tartott értekezletből lépést tesz a török hatóságoknál, hogy szüntessék meg az ellenségeskedést. a) Nagyságos passa, acljon isten nagyságodnak minden dolgaiban kívánsága szerént való jókat. Az mint ezelőtt való időkben megírtam vala nagyságodnak, bogy főemberemet küldőm nagyságodhoz az békesség végett. Azért országomval egyet értvén egyenlő akaratból küldtük nagyságodhoz az mi főemberünköt Óvári Istvánt tanulságval, kiről minden dolgokról nagyságodnak izentünk, higyje meg nagyságod szovát. Akarjuk azért nagyságodnak ezt is értésére adni, mihelyeu ez országban érkeztem, az hatalmas császárt is megtaláltam ezen dolog felől. Azért ő hatalmasságához is fő országunkbeli követeiket elbocsáttuk. Reménylvén, hogy ő hatalmasságától az békesség végett jó válaszunk leszen, ki úgy leszen meg, hogy hatalmasságod is legyen jó törekedő az portán, az hatalmas császárnál kiért nagyságodnak háládatlanok nem leszünk. De ezt nem tudjuk mire vélni, hogy mi immár teljességvei az békességhez fogtunk