Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1598. márcz. 23.—ápr. 10. Fehérvári országgyűlés

keresztülvinni azt, még lia az ellenállókat fel is kellene konczoltatni. Ügyeljenek — hangzék az intő szózat — nehogy e véres átadás megtorlással találkozzék: sereggel és pénzzel jól ellátva jöjjenek az országba, nehogy ő felsége megcsúfoltassék. Aztán nem kormányzó, hanem utód neveztessék ki. Ily körülmények közt a magyar tanácsurak egyhangúlag azon voltak, hogy a követség küldését fiiggeszszék fel addig, mig Rudolfnak jelentést tesznek. Ellenben a többiek nem tárták azt czélszerünek. A követséget a felség rendelte el, Báthory minden dolgát ennek koczkájára tette fel, s szükség a követségnek, mig Maximilián is Erdélybe menne, a török és tatár practikákat szemmel tartani: ezért nem lehet a világos császári parancsot mellőzni. Yégre is abban állapodtak meg, hogy csak Pezzen menjen előre, mulasson útközben, úgy is kell 14 nap addig, míg Kassára érkezik: az alatt megjöhet a császár utasítása 1). S csakugyan minden úgy történt. Esztergomban tartottak még egy értekezletet 2) s azután Pezzen egyedül indúlt el, de lassan haladt. Mert nála épen úgy mint a váczi püspöknél, mint a főherczegnél, mint Prágában mindenütt habozás és bizonytalanság uralkodott, s bármily sok időt vettek is eddigelé az alkudozások igénybe: valójában semmi sem volt előkészítve, sem pénz, sem had. Ily körülmények közt szerette volna a császár még halasztani a végrehajtást, rábírni Zsigmondot, hogy maradjon még egy ideig az országban 3): addig t, i. míg Maximiliánt, az Erdély számára kinevezett kormányzót pénzzel, hadakkal elláthatja, hogy kellően felkészülve mehessen be a tartomány elfoglalására. De tartott a halasztás veszélyétől is, Zsigmond könnyelműségétől, a fehérvári udvarban napirenden levő fondorlatoktól s megmaradt az eredeti terv mellett: menjenek be a biztosok Erdélybe, hajtsák végre az ország átvételét, álljon a kormányzóság élére ideiglenesen Mária Krisztierna — az alatt csak felkészűlend a főherczeg. ') Levelek és Okmányok X. 2) Szuliaynak márcz. 17-iki levele a bécsi titkos levéltárban. 3) Rudolf levele a pápához 1598. ápr. 22. Londoni Okmánytár 207-ik 1.