Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1599. okt. 18. Fehérvári országgyűlés

van kötve a béke ő felsége s a bibornok közt. — Három okból feleié a vajda, mert nekem ő felségétől erre 14 parancsom van, melyeket előmutathatok, s ezenkívül a töröktől is engedélyt kaptam rá. Mert tudom, hogy a lengyelek, moldvaiak s erdélyiek közt szövetség van, hogy a két császár közti nagy küzdelemben semlegesek maradnak; s harmadszor mert a bibornok megírta nekem, hogy hagyjam el országomat, különben a török fog abból kizavarni x). Különben e közvetítés is eredménytelen maradt. A vajda egyetlen feltételt tűzött ki: mondjon le Endre a fejedelemségről, s minden a mit Malaspina elért, annyi volt, hogy ez fegyverszünetet engedett a következő éjszakára. Rácz János, a vajda volt titkára, kit ez magyar katonái közvetítésére szabadon bocsátott, még ezen éjjel átszökött a fejedelemhez s részletes közléseket tett a vajda hadairól. Másnap korán reggel mégegyszer Malaspina átment a vajda táborába rábírni őt, hogy egyenlítse ki az ügyet keresztyén vér ontása nélkül, de ismét eredménytelenül. 9 órakor Szent-Erzsébet és Sellenberck közti téren kezdetét vette az ütközet, mely délután 4 óráig tartott. A vajda sergei kétszer futamodtak meg, de a fejedelem nem tudta felhasználni ez előnyt, igen korán menekült, s midőn Kornis és Ravazdy elfogattak, a csata sorsa eldőlt. Ez utóbbi azonnal felkonczoltatott, de Kornisnak semmi bántódása se lett. Az erdélyi tábor egész éjjelig együtt maradt, de akkor minden készletet hátra hagyva megszaladt. A vajda roppant zsákmányra tett szert: a sátrak, hadi készletek, 45 ágyú, sok öltözet, ló. Az erdélyiek közül 2927 halottat olvastak meg a csatatéren s ezernél többet fogtak el. Kézre került Rácz János is, kinek aztán a vajda kezét, lábát levágotta s a megcsonkított törzsöt úgy hagyta kínlódni késő estig 2). Megölette utóbb Iftjú Jánost is a vajda unokaöcscsét. Bocskaynak maga Malaspina beszélte el azt, mint nov. 16-iki levelében írja. 2) L. Törv. és Irományok LXIII. a. b. Ungnatl nov. 6-iki jelentése szerint 3027 ember esett el, köztük az előkelő nemesség legnagyobb része. Az évkönyvírók szerónt Kornis önként állott át.