Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
11. fejezet: 1576-1588 - 1588. dec. 8. megyesi országgyűlés
könnyebben kapnak maguknak fejedelmet, mint ő magának országot. ') Az intés használt: s végre elhatározá magát egészen megadni a rendek kérését. Decz. 16-án reggel 9 órakor végre a fejedelem válaszát megkozák a templomba Kovasóczy Farkas korlátnok és Géczi Ferencz : »Megforgattuk elménkben, hogy Erdélynek megerősített fejedelmei vagyunk, s ezért hiszszük, hogy tegnapi válaszunkat örömmel fogadtátok s megnyugodtatok abban, mi nekem és tanácsosaimnak legjobban tetszett, megemlékezvén azon felől, hogy kiknek akaratából s indítására jöttek a jezsuiták Erdélybe? a felséges lengyel királyéból tudniillik s boldogemlékezotü atyáméból, kiknek tekintélyét ti bizonynyal fogjátok méltányolni. E mellett nagy fontosságú lehet előttetek az a körülmény is, hogy a jezsuiták engem, mintegy anyám öléből kiragadva, becsületesen növeltek fel, nagy szorgalommal s előmenetelemre tanítottak a szép mesterségekre, a bölcsészet szabályaira, Ítélni és szónokolni, magamat a philosopliiai szabályokhoz alkalmazni saját javunk s az ország hasznára. Midőn e dolgot eszemben forgatom, úgy tetszik nekem, hogy nemcsak nem szabad őket oldalam mellől eltávolítani, sőt inkább hálával tartozom nekik, mint életem védelmezőinek, megtartóinak, mint tanácsadóimnak. De midőn látom, hogy e dologban csaknem az egész ország megnyugodott, mely méltóságomhoz illetlen ugyan, mindazáltal meggyőződvén jó akaratotokról, mind azokban mi óhajtásaim teljesítését, előmenetelemet s az ország boldogulását nézi, és a haza szükségeire megkívántató adónak nagy készséggel megszavazását illeti, nem tagadhattam meg, hogy kivánságtok szerint ne válaszoljak, s jogomról lemondván, ki ne mondjam, hogy a jezsuiták összesen és egyenkint egész országomból úgy Erdélyben, mint a magyarországi részeken 25 nap lefolyása alatt tartoznak örökre eltávozni.« E válasz felolvasását szűnni nem akaró éljen, éljen, éljen a fejedelem! s kardcsörgetés követte. A fejedelmi követség távozása után a rendek Gereudi János vezénylete alatt a három nemzet előkelői közöl egy 24 9 Trausch Clironicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum I. köt. 81 82, 1. a jegyzetben.