Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1586. máj. 1. nagy-enyedi országgyűlés

1586. MÁJ. 1—5. 69 Az előterjesztéseket a rendek megelégedéssel fogadták s megszavazták a portai adót kapuszám szerint 99 pénzt az erdélyiek, 1 ftot a magyarországiak részéről s ezenkívül még 40—40 pénzt adópótlékul. Hogy az elharapózott rablásnak és gyilkolásnak, melynek egyik társuk áldozatűl is esett, véget vessenek, az orvok kergetése ellen hozott törvényeket újabb, szigorúbb rendszabályokkal válták fel. Elrendelék, hogy a görgényi, vécsi, betleni tiszttartók s a beszterczei bíró, a megyei ispánok, a székely és szász királybirák főurakkal és csapatokkal ellátva hozzá fogjanak a kergetéshez, kivétel nélkül minden hely és uradalom nyitva legyen előttük; hanem a kergetés végeztével Déva, Görgény és Sidóvár kiváltságai tartassanak meg. A kergetők éljenek saját pénzükön. A gonosztevők közöl némelyek példaadásul családostól »ez földről eltöröltessenek.« Ha nemes ember vesz gonosztevőt védelmébe, az olyan 200 ftot fizet. Ha nemes ember találtatik afféle bűnben, ítélje el a megye. Ha ilyent ispán vagy királybíró pártfogol, az legyen hivatalvesztetté. Ha városok vagy faluk nem kelnek fel, vagy menedéket adnak az orvoknak, a bíró harmadmagával azon helységből akasztassék fel. Elrendelték a hadfölkelést. A nemesek, székelyek, szászok szükségökre kapjanak a kamara-ispánoktól ingyen sót. A szökött jobbágyok, a hol vannak, ott fizessék meg az ország adóját. A vásárvámot illetéktelenül szedő városok attól eltiltattak. Az adóhátralék hajtassék be. Felszabadították az országból a búzakivitelt kereskedés végett, hasonlag a búzavásárlást is. Nemes ember saját szükségére harminczad nélkül is vehet ki búzát. A rendek máj. 5-én oszlottak el. ») Lásd Törvények és Irományok XXXIII,