Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1585. máj. 9. gyula-fehérvári országgyűlés

nak: egyik az aerariumnak augealása, melyről mi sokszor admoneáltuk kegyelmeteket ki, az mint veszszük eszünkben — nem tetszik kegyelmeteknek; (mert tudták, liogy a rendkivüli adókat nem fogják nekik megszavazni); másik az szolgáló népnek (azaz: a hadnak) leszállítása, kit ez mostani üdő és állapot nem szenved. Sőt ezután se véljük, hogy szenvedhessen, mert nem ország az, kinek efféle kész praesidiuma nincs Szükség azért, hogy afféle szükségeknek akármi súlyos remediummal occurráljon inkább kegyelmetek mind most, mind ezután, hogy nem mint az szolgáló rendnek kevesebbítésével. Az mit mi erre alkalmasnak és szeuvedhetőnek ítéltünk legyen arra, mi (figyelmeztettük) kegyelmeteket, de félünk rajta, hogy lát még oly üdőt vagy kegyelmetek, vagy kegyelmetek maradék ja, kiben minden eszében veszi mire való volt ez mi sok intésünk.« *) Ezek a rendkívüli költségek leginkább a török viszonyokból származtak s tagadni nem lehet, hogy ha a kormányzók nem tudták módját találni azok mikép leendő födezésének, nem birtak elég tapintattal megelőzni az ilyen szükségletek keletkezését. Mint tudva van, a hódoltságra nézve Halul bég deftere volt irányadó. 1584. elején a törökök egy csomó falut felvertek, rabokat tettek s egy csomó a Berettyón innen levő falura, kik nem voltak beírva a defterbe, behódoltató leveleket írtak. -) A kormányzók izengetésekkel, szép szóval akarták kiegyenlítni a dolgot, habár a törökök Várad vidékének felverésével is fenyegettek. István király azon véleményben volt, hogy ha máskép nem lehet, erővel is meg kell ezt akadályozni. 3) A dolog annyira ment — miután Giczy a váradi parancsnok erélyes repressaliákat alkalmazott — hogy a budai basa az erdélyi követeket, kik egy kiküldött csauszszal egyetértve, végrehajtott vizsgálat eredményét vitték hozzá »rút, éktelen szókkal illette,« sőt még a fejedelmet is »nagy ') István király 1584. sept. 5-iki levele a kormányzókhoz, a m. k. állami levéltárban. Acta Publica Tranniae. s) Az erdélyi fejdelmi levéltárban levő deíterben ezek a faluk nem voltak beírva, de egy csomó a defterben beírt falu nem hódolt. L. a kormányzók máj. 13-iki levelét, 3) István király jul. 2-iki válasza.