Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1583. sept. 15. gyula-fehérvári országgyűlés

molyabb büntetést is csak az izlámra térésssel tudta elkerülni.

1) Épen ez időben István király megújítá alkudozásait Rudolffal. Szathmárnak mint atyai örökségének visszabocsátása iránt, Ez év elején gyóntatóját: Possevin atyát bizta meg az egyezkedéssel, ki legelébb is Erdélybe ment'-), azonban értesülvén, bogy a Pozsonyba hirdetett gyűlés elmarad, visszatért István királyhoz. A király e kérdés fölött tanácskozott vele, hogy mit adhatna ő Szathmárért cserébe P de végre is abban nyugodott meg, hogy legjobb lesz, ha pénzt igér érte s e meghagyással küldte vissza Possevint JRudolf udvarába. Az ügyben mind két fél által a pápa volt fölkérve választott birónak s István ugy tudta, bagy a szent szék az ő igazát hajlandó elismerni s nyugodtan várta az Ítéletet.

3) Possevin utja eredményéről nincs tudomásunk — de tény, hogy az alkuból nem lett semmi. Erdély teljes nyugalmat élvezett. István király a fejedelem nővérét Griseldist férjhezadás végett magához vitette Lengyelországba s az ország s a fejdelem pénzügyeinek rendezésével foglalkozott, midőn egy váratlan esemény újabb hadiköltségekbe bonyolítá Erdélyt. A szultántól jun. első napjaiban fermán érkezett, hogy Péter a moldvai vajda

4) tudósítá, hogy »Muscau országból sok kozákkal, puskással egyenlő akarattal J) Márkházynak »annak az hitván embernek fogságát« 1583. tavaszon megírta a portáról kapitiha Torma Kristóf. Ugyancsak a nyár folytán aug. hóban megírta szabadulását s töi-ökké lételét. »Immár kevesebb félelem lehet e látván ember felől, mert nem hisszük, hogy császár töröknek adja ezt a vajdaságot« irá István király szept. 7-én. L. Hammer II. k. 515-ik 1. s) István királynak marcz. 29-iki levelében olvassuk, melyet a kormányzóknak irt: »jól cselekedték kegyelmetek, hogy páter Possevinust tisztességgel fogadta és az seminarium dolgát is exequálta.« A m. k. államlevéltárban. 3) István király apr. 11-éről a kormányzóknak irott levelét 1. Törvények és irományok XXIII. 4) A szultáni fermán Kara Bogdánnak nevezi. Az erre adott válasz »Bogdan vajda Péter vajdának« irja. A kormányzóknak jun. 31-iki levelében István királyhoz világosan »Péter vajdának« hivatik. Mindezek a m. kir. államlevéltárban.