Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1581. aug. 24. gyula-fehérvári országgyűlés

Erdélytől s Kristóf itt helyébe lépett, köztök más mint szóbeli megállapodás történt volna jövendő viszonyukra nézve : Kris­tóf mindig elismerte István szellemi fensőségét s szívesen vette tőle az irányt, de oldala mellett szerzett tapasztalatai biztosítékul szolgáltak, hogy az általa megtört nyomokon fog haladni. S csakugyan ez volt a legjobb biztosíték, hogy az eszközök megválasztására nézve sem leend köztök eltérés; arra nézve Lengyelország és Erdély érdekeit hozzák lehetőleg öozhangzásba s egyeztessék ki saját családi érdekeikkel. István viszonyára nézve Erdélyhez Kristóf halála változást idézett elő ; ezentúl az erdélyi ügyekre nagyobb befolyást kelle gya­korolnia. Mindenekelőtt a testvére által kívánt kormányzati formát helybenhagyta. A kormányzat élén a tanácsurak ál­lottak s közülök főkép a testamentomos urak, azok t. i., kiket Kristóf úr végrendelete végrehajtóivá nevezett ki : Csáky Dé­nes a fejdelemnek anyjáról rokona, Bocskay István ennek nagy­bátyja, Kovasóczy Farkas és Kendy Sándor. De ezek szava­zata nem volt döntő a tanácsurak ellenében s nem is birtak teljes fejdelmi hatalommal; azt István magának tartotta fönn : ő határozta meg az elveket, ő jelölte ki az irányt, ő döntött a fontosabb s kényesebb természetű ügyekben, egy­aránt az ország bel- és külviszonyait illetőleg.') A fejdelem halála és Zsigmond megválasztása egyszerre jelentetett be az ország ünnepélyes követsége, Forró János, Siger János és Rácz Péter által, a portán, hol e hírre csak­ugyan kezdtek gondolkodni, ha nem is egyenesen Márkházy fejedelemmé tételén, hanem azon, hogy léptessék fel mint ver­senytársat s használják fel e körülményt az adó fölemelésére. István király tekintélye azonban, ki követe Drojowski által sürgette unokaöcscse megerősíttetését, győzött s anélkül, hogy az évi adó felemeltetnék, megadatott Zsigmondnak az athna­me és zászló. A portai követ aug. havában érkezett Gyula-Fehérvárra, hol a szokásos szertartások közt s az ország rendeinek jelenlé­tében aug. 24. átadatott Báthory Zsigmondnak a bot és zászló. 2) Gálfi Önéletírása, Bethlen Farkas az i. h. s a Kulcsár-féle Krónika az 51. és 52. 11. a) Báthory Zigmond levele 1581. aug. 18-ról Forró János, Siger

Next

/
Thumbnails
Contents