Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

11. fejezet: 1576-1588 - 1579. oct. 21. tordai országgyűlés

1579. OCT. 21—24. 31 Erdélynek István király támogatása nemcsak vérébe, de pénzébe is került, bár megerősödésére s jelentősége emelésére nevezetes befolyással volt. Kristóf úr kiválóan e kettő — pénz és haderő — megszavazása végett még ezen 1579-ik év őszén oct. 21-ére Tordára országgyűlést hirdetett. A fejedelmi előterjesztések e kettőn kivűl még a vallás ügyére is nagy súlyt fektettek. A fejdelem panaszkodott, hogy bár titokban, még mindig tartanak a vallásújítások világi és egyházi emberek részéről s az országgyűlés ezek ellenében megújítá a korábbi végzéseket. A fejdelem előterjesztésében előszámlálta okait, hogy miért telepítette ő be az országba a jezsuitákat s egyszersmind közölte velők István királynak erre vonatkozó levelét. A rendek helybenhagyták ugyan e betelepítést, de azon feltételt kötötték hozzá, hogy maradjanak azok a mellett., a miért behozattak, s tanításon kívül egyébbe ne elegyedjenek. Megengedték az áttért oláh papoknak, hogy meghalt püspökük helyébe mást válaszszanak. A fejdelmi előterjesztésre, mely szívökre köté, hogy viseljenek gondot a hazára, elrendelék, hogy az ország összes hadereje legyen készen, s a fejedelem első hívására össze jöjjön, továbbá elrendelék a mustrát, s azok alapján regestrum készítését — a ki akár egyik, akár másik határozat ellen vét, annak jószága foglaltassék el. A szászok is tartsák meg a mustrát s a fejedelem uradalmai is állítsák ki a köteles haderőt. E folytonos hadilábon állás nagy felháborodást szült s minthogy azt leginkább, a magyar királynak tulajdoníták, éles szavakkal kikeltek ellene. 1) Megszavazták a rovás szerinti adót is 99 pénzben, a magyarországiak részéről 1 frtban s egyszersmind Várad erődítésére 50 pénzt. I er Maiestat etc. hochlöbliclites gedäclitniss, mit gewalt uberzogen . . . .« stb. — Egyébiránt kéri ő felsége resolutióját, liogy Iíuebernek e fontos kérdésben bőven válaszolhasson. ') Érdekes ez ügyben egy névtelennek 1580. január 28-án Rudolfhoz intézett feladása: (Bécsben a titkos levéltárban) panaszkodik, hogy ő felsége hivei nagy nyomorra jutottak, míg azok, kik Báthory Istvánnál kétszer lázadtak fel Maximilián ellen »in ditione M. Y. ad hue in con-