Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1594. aug. 17. kolosvári országgyűlés

kezett, azután Forró János s utoljára Szentegyedy Gergely. De alig kogy vége volt a kivégzésnek, egy hirtelen jött zápor elmosta véröket. A fejdelem ablakából nézte végig a rettene­tes jelenetet. A kivégzettek közül kettő: Kendy Sándor és Iffjú a kis templomban, a többi bárom a városon kívül a köz­temetőben temettettek el.*) A megrettent rendek, kik nem voltak arra elkészülve, bogy a foglyok kihallgatás és ítélet nélkül végeztetnek ki, az országgyűlésből a fejdelmi palota elé szaladtak: Zsigmond lejött közéjük, hosszú beszédben sorolta fel az elitéltek bűneit, erősítve, hogy árulásuk bizonyítékai kezében vannak, s szeren­csétlennek vallva magát, hogy így kell a hozzá legközelebb állók vérét ontania — de, tette hozzá, a haza java előbb való. 2) A megrettent országgyűlés pedig sietett befejezni tár­gyalásait s azokkal csakugyan szept. 1-ére készen lett. E tör­vénykönyv minden szava magán hordozza a nyomott hangulat kifejezését, Mondhatni, ősi szokássá vált a fejdelmi gondosko­dásért s az isteni kegyelemért hálaadó szavakkal nyitni meg az articulusok sorát — mindazt hiába keressük e végzések­ben. De valamint az elfogatás és kivégeztetés is tisztán feje­delmi tény volt, s sem jelentés vagy leirat alakjában vele nem közöltetett, tartózkodott a gyűlés is arról említést tenni. Épen oly kevéssé irt törvényczikket a török frigy felbontásáról, s a propositióknak megfelelőleg iktatta be az adó és badfölkelés megszavazását, a kitűzött czél megemlítése nélkül. Hivatkozik a rosz esztendőkre s a nép szükségére s a hadfölkelést a Báthory István-féle törvények alapján szavazza meg, husz kaputól egy lovagot; a gyalog egy havig saját költségén él, azután tartsa a fejedelem. Ha a fejdelem táborba megy, akkor szükség szerint mindnyájan követik. Elrendelék azt is, hogy mindenki hadkészen álljon. A szolgák állíthassa­nak maguk helyett a hadba helyettest, még pedig a vármegye zászlaja alá. Az egy házhelyes nemes, ha nem tud lovast állítni, állítson gyalogot, A székelyek a hadfölkelésben hasonló rend­szabályok alá vonattak. J) Bethlen Farkas i. h. összevetve a többi forrásokkal. 2) Baranyay-I)ecsy 131. 1. Hogy mentségeit országgyűlési rendek előtt sorolta fel, azt Istvánfty mondja.

Next

/
Thumbnails
Contents