Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
12. fejezet: 1589-1596 - 1594. aug. 17. kolosvári országgyűlés
1594. aitg. 17.— SZF.PT. 1. 335 volna, testőreihez fordúlt: »nem erre az asszonyra való ruhák ezek — monda — tépjétek le róla« ; s midőn ezek valóban félmeztelenné vetkőztették, í'olytatá: »lökjétek ki, hadd öltöztesse férje fényesebb fejedelmi ruhákba.« *) Csak Kendy Sándor maradt a fejedelmi palotában. Aug. 30-án kora reggel Bocskay meglátogatta azokat, kiket a fejdelem halálra itélt s Íróeszközöket adott nekik; ezeknek, a többi foglyoknak s még másoknak is, kik e mozgalomba be voltak elegyedve, sorsa már el volt dőlve. Az elfogottak közül ötre volt kimondva a fejdelem által nyilvánosan leendő kivégeztetés, négyre a titkosan leendő kivégeztetés volt szabva. Mindössze 17-re volt szánva elitéltetés. Tizre halál, hétre jószágvesztés. Annyi bizonyos, hogy sem oetavális terminuson, sem (ezúttal még) országgyűlésen nem tárgyalták ügyöket, törvényes itéletlevél sem adatott ki ellenök s a fejdelem csak egyszerű parancs által intézkedett: az egész annyira magán viselte a vérboszúnak, a személyes gyűlölködésnek bélyegét, hogy a megrémült rendek, bármily tágkörű fogalommal is bírtak különben a felségi jogokról, 2) tisztában voltak azzal, hogy egy veszélyes államcsinnal állnak szemben, mely ellen sem a törvényben, sem a jogokban védelmet nem találnak. A kivégzés a kolosvári piaczon, szemben a fejdelmi palotával hajtatott végre, az ott felállított vérpadon, egy szegedi czigány által, 3) a kolosvári bírótól elkért pallossal. A rendet a piaczon Sibrik és Lázár csapatai tárták fenn, ezek vezették ki a foglyokat is, midőn a vérpadot szőnyeggel bevonták. »Nem foglak többé benneteket látni« mondáíitközbeu Kendy Sándor társainak. O lépett első a vérpadra. »Istenem, légy velem szent fiadért« voltak utolsó szavai. Üt Iffjú János követte, kit a bakó egy csapással nem tudván kivégezni, a földre tiport s három csapással vágta el a fejét. Azután Kendy Gábor követ') A Hatvani-féle emlékirat 71. 1. E szerint arra czélzott, liugy a szerencsétlen nö neliány nap elűtt azzal kérkedett, liogy majd lesznek neki fejedelmi ruhái. 2) Decsy a fejdelem Ítéletének jogosságát a Lex Juliára s különösen némelyekre nézve a Lex Corneliára alapítja. (131. 1.) 3) Trausch Chronicon 116. 1.