Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)

12. fejezet: 1589-1596 - 1594. febr. 9. fehérvári országgyűlés

1594. FEBR. 2 — 10. 303 teliesse, arra már az őszi követküldések alkalmával gondolt s 1594. január elején páter Carrillo Rómából, Prágából egy szövetkezési tervezetet hozott haza, mely magában foglalta ugyan az alapokat, melyek alatt Zsigmond kész volt kimondani elszakadását a portától, de a melyhez még is sok kellett, hogy valósággá váljék. Rudolfnak egy ügynöke Kopácsy Ferencz, helyesen jelzette az első és legelengedhetetlenebb kelléket: az erdélyi rendek megegyezését és esküjét. *) Erre azonban még egyelőre gondolni sem lehetett, s Zsigmondnak legalább egy időre épen oly óvatosan kelle titkolnia terveit a rendektől mint a töröktől. Ugyanakkor midőn Carrillo künn járt, Teuffenbach is, ki belátta a Zsigmond által tett szolgálatok egész horderejét, gondolt a Zsigmond lekötelezésére, csakhogy a maga módja szerint, ugy, hogy a mit ő ajánlott, nem állott arányban azzal, mit Zsigmondtól kivánt. Közvetítésére még 1593. decz. 6-án irt Rudolf a fejdelemnek »az ő vajdájának« s e levéllel 1594. febr. elején Kiss Mátyást küldé Gyula-Fehérvárra. Zsigmond szorongatva a töröktől, hogy ültesse fel hadait s támadja meg az ősei által bírt várakat, hogy a török hajók felszerelésére küldjön vásznat, hogy a közelgő tatároknak készítsen eleséget 2), 1594. febr. 2-ára, rendkívüli adó és rendkívüli hadfölkelés megszavazása végett, ismét egyetemes országgyűlést hívott össze. A rendek épen tanácskoztak a Zsigmond által hozzájok küldött propositiok fölött, melyekben egész őszintén bevallá. hogy hosszas időn át nem remélhetnek csendességet s épen ezért ') Kopácsi Ferencz Prága 1594. jan. 12-iki jelentése Rudolfhoz keveset bízik Zsigmond megtéréséhez, bár azt óhaj tandónak tartja : ad quam si rationem Transsylvani quod nunc prae se ferre videntur, érit, diligentissime cognoscendum, quo se modo ad praestandam obedientiam offerunt. Et imprimis an vaivoda suo tantum vel totius provinciáé nomine agat. Deinde an simpliciter vel cum aliqua conditione sese oíferunt .... a vajdának nincs joga magától ajánlani valamit s ha megpróbálja, abból könnyen lázadás lehet . . . . ut oblatam obedientiam omnes ordines juramentő confirment necesse est.« Eredetije Bécsben, a titkos államlevélt, 2) Az erre vonatkozó 1593 végén és 1594 elején kelt, fermánok a m. k. államlevéltárban.