Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
12. fejezet: 1589-1596 - 1592. apr. 19. fehérvári országgyűlés
más megbízatása is volt: engedélyt eszközöl ui a portán, bogy a fejdelem olasz berczegnőt vehessen nőül. x) A házasság ellen alapjában a portának nem volt kifogása, hanem a nagyvezér közbenjárására oly korlátozással engedtetett meg, hogy a porta ellenségei »a bécsiek, velenczések, hispanusok, flanderek, tlorencziaiak« közül ne házasodjék, mert arra nem kap engedélyt. Ezen kivül Ferhád még egy más követeléssel is állott elő : midőn Zsigmond követei beadták az adót, a nagyvezér tudatta velők, hogy egy évvel, a 898-ikival (t, i. az 1589-ikivel) hát* ralékban vannak s a nyugtatvány mellé mind a szultán, mind a nagyvezér fermánt állítottak ki, hogy azt mennél elébb szolgáltassa be. »Kiről — irá a nagyvezér — ne gondolkodjék kegyelmed és imide, amoda ne halaszd, hanem szerét tegye kegyelmed.« S egyszersmind, midőn Gávayt, az adót beszolgáltató fő követet visszabocsátották, vele küldték Musztafa csauszt is. 2) A fejdelem apr. 19-ére országgyűlést hirdetett GyulaFehérvárra, melynek egyik fő tárgya a Musztafa küldetése volt. Midőn a gyűlés megnyílt, a rendekhez Szalánczy Lászlót küldötte be jelentést tenni a csausz küldetéséről s a szultán követeléséről. E miatt szükséges volna a 99 denáros adón kivűl 1 frt pótadónak kivetése. Mert a fejdelem pénzen kivül nem tud semmi eszközt, mivel a törököt meg lehetne engesztelni. Ennek hatósága alatt élnek s pénzzel kell magukat oltalmazni. A fejdelem a maga uradalmain jó példával fog a rendek előtt menni. Azután Szalánczy jelentést tett arról is, hogy a szultán ellenzi, hogy a fejdelem Olaszországból házasodjék: készebb neki adni a maga édes leányát. 3) A rendek szokottnál nagyobb adó megszavazása nélkül ') A szultáni fermán világosan mondja: »ennek előtte az én kapum sarkára levelet irtál volt, hogy megakarnál házasodni« ; ugy látszik hogy Jósika Istvánnak tavaszi útja a toscanai udvarba hasonló czélból történt. 2) Lásd Törvények és Irományok X. sz. Ezen fermánok felirata : i>per Musztafa csauszium Albae Juliae 1592. 29. Apr. illmo Principi exhibitae« a hozatal napjára nézve téves. Mert hogy az áprilisi országgyűlésen tárgyaltatott s hogy Musztafa már akkor Feliérvártt volt, az megtetszik Hardegh jelentéséből: Lev. és Okm. XIII. sz. 3) L. Törvények ós Irományok XIII. sz.
