Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
11. fejezet: 1576-1588 - 1578. apr. 27. kolosvári országgyűlés
1587. APR. 27—MÁJ. 5. 19 szavaztak meg, ugy az erdélyiek, mint a magyarországiak részéről. Elrendelék, hogy az egyházi embereknek kijáró dézsmát vagy negyedet senki se merje visszatartani *) s ha valaki viszszatartaná, az ellen rövid útú per indíttassék s 200 frt büntetésen maradjon. Továbbá, hogy senki se merje ezek házát vagy egyházi örökségét visszatartani s ha visszatartotta volna is, megadja 200 frt büntetés terhe alatt. A törvénykezési szabályok főképen a becsúszott visszaélések megszüntetésére vonatkoztak. Minthogy némely hatalmasok ellen perlekedő nemes ügyét egy ügyvéd se meri felvállalni, az ilyennek a fejedelem vagy a tábla is rendeljen ki ügyvédet — s ez köteles a pert elvállalni. Régi szokás, hogy a mely ügyvéd elfeledi magával hozni az ügyvédi meghatalmazást, ez 60 frtot tizet. Ezen gyakorlat eltöröltetett s az ilyen ügyvéd nem védheti megbízóját. Elhatározták, hogy a perfolytatásban sem a mesterek, sem mások ne kedvezzenek senkinek, hanem személyválogatás nélkül szolgáltassák az igazat. A makacssági perekben (per non venit) becsúszott viszszaéléseket több czikkelylyel korlátozák, még pedig mind Erdélyre, mind a részekre nézve. Szabályozták az iigyvédvisszahivási törvényt. Meghatározták az octavák terminusait. A zálogos, menyaszony hozományi, dézsma, új hatalmaskodási perek (János Zs. halálától fogva) a »quinque casuis« >) Haner: Hist. Eccl. Trans. Prankfurt 1694. 303-ik lap irja : »Princeps comitia a. 1578 ad festum S. Georgii celebrarat Claudiopoli, ubi, sicuti semper Ecclesiis prospexerat, ita et hie publico decreto decernebat, lit decimae aliique legitimi proventus ministris Ecclesiarum ubivis in Transyluania constitntorum integre et inviolabiliter redderentur et conservarentur, bonaque per quoslibet ab Ecclesiis et aedibus parochialibus sab quouis praetextu abalienati restituerentur, quod cum intelligerent ecclesiasticae personae Anno sequ. 1579. Albam excurrebant, et speciali mandato ; decreti confirmationem in privilegio accipiebant, sub dato 1579. d. 4. Julii.«