Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
11. fejezet: 1576-1588 - Törvények és irományok
alatt, kiben tisztek alatt az ispánok minden kedvezés nélkül eljárjanak. Magyarországi uraink s atyánkfiai, Bihar, Kraszna, Szolnokvánnegyebeli uraim, ravás szerént tíz-tíz kapuról ígírnek egy-egy embert az váradi földbástyáknak környtil való fája felállítására, sövény fonására és tapasztására két hétig az váradi kapitán rendelése szerént, az mennyi számot kéván; kihez éléssel úgy hozzá készítsék, hogy az mívet continuálhassák azon büntetés alatt. Ű magok pedig az nemesség lovagokkal gyalogokkal oly készen legyenek, hogy az országbeli nemes, székely és szász uraimmal egyetembe az ü nagysága parancsolatja szerént házoktól indúlhassanak, azon büntetés alatt. (5) Végeztetett ez is, hogy az harminczadokon való vectigalok és instructióknak mássát te nagyságod minden magyarországi vármegyékre, székekre kiadassa, kik panaszolkodtak, hogy azt meglátván, és publicáltatván, az mit méltán vesznek és cselekednek az harminczadosok, te nagyságodat azzal senki ne bántsa, viszont azon kívül az harminczadosok is újítást ne cselekedhessenek. Ha ki kedig depraehendáltatik, hogy külömben cselekednék, te nagyságod büntesse törvényszerént; és priválja tisztektűi; mindenekben az régi vectigal szerént való usus, mint ezelőtt is urunk ez mostani lengyel királ ű felsége idejében observáltatott, observáltassék. (6) Az mi az czément dolgát nézi, nagyságod kezébe vagyon, kiből az mint nagyságod jobbnak és liasznosbnak ismeri magának és hazánknak, azt cselekedje. (7) Az jobbágyoknak meghozásában Erdélyben ez előtt való articulusok tartassanak, tudniillik mind kamara helyekről, várak tartományából, várasakból megadassanak. Az magyarországi vármegyéknek jobbágyok meghozásában így végeztünk, hogy Kraszna, Szolnok és Máramaros vármegyék mint ezelőtt, most is azon móddal éljenek, mint enuekelőtte való articulusok mutatják, kinek napja is volt; Bihar vármegyében penig az mely városoknak privilégium ja vagyon, az megtartassék, miért hogy azokba nem csak jőni de menni is szabad; egyéb falukból penig, mind kik az várhoz valók, mind az urakéból és nemességéből, megadassanak, ele