Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 3. 1576-1596 (Budapest, 1877)
11. fejezet: 1576-1588 - 1576. máj. 20. kolosvári országgyűlés
1576 MÁJ. 20. 7 II. Kristóf úr, mint fejedelmi helytartó, már a januári gyűlés alatt átvette ugyan a kormányzást, de mint önálló vajda csak István király távozása s a márcziusi választás után vette az uralkodás gyeplőjét kezébe. Erdekében állott, hogy a porta megerősítését minél előbb megszerezze, s hogy az István király ellen, versenytársa Maximilián részéről, a magyarországi oldalról netalán intézhető támadásokat ellensúlyozza. Az elsőhöz pénz, az utóbbihoz seregfölkelés és figyelő hadtestek felállítása kívántatott s ezek megszavazására Kolosvár május 8-áról máj. 20-ára országgyűlést hirdetett, ugyancsak Kolosvárra. Pár nappal az országgyűlés megnyitása előtt Kristóf úr hírt vett testvérétől, hogy királylyá koronáztatása háborítatlanúlvégrehajtatott 2) s ő azonnal megírta e bírta szultánnak s a divánűlő vezéreknek és utasitá portai kapitiháját Nagy Mátét, hogy a lengyel király követével egyetértőleg járjon el, de mindenek fölött állja útját annak a balvéleménynek, mintha ő a lengyel királytól függene; szóljon bátran, »hogy a fejdelem sehova nem hallgat, sehonnan egyébünnen nem függ, hanem csak a hatalmas császártól.« A kitűzött időben összejöttek a rendek. A fejedelmi előterjesztés mindenekelőtt a lengyel királytól érkezett híreket közölte a rendekkel. Továbbá adót és hadfölkelést kért, s végül némi vallás-ügyi, törvénykezési és belügyi intézkedések tételére szólítá fel a rendeket. Az országgyűlés nagy örömmel vette tudomásúl István király megkoronáztatását. Megszavazta a porta részére a szokásos adót, 1 frtot, a magyarországi 99 dénárt az erdélyi megyék részéről poitánkint, melynek megfelelő terhet vállalt fel a más két nemzet a székely és szász is, s egyúttal az adó-hátralékok befizetéséről is intézkedett. Minthogy pedig az ország német részről fenyegetve van, ') L. Törvén3 rek és irományok III. 2) Erdélyország Történetei Tára I. k. 15í-ik 1.
