Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

7. fejezet: 1556-1559 - 1559. jun. 12. gyula-fehérvári országgyűlés

Kitűzték a törvényszékek tartásának idejét: két terminust a magyaroknak s ugyanannyit a székelyeknek. Minthogy az állandó törvényszékek tartásáról az értesítést a magyarországiak későn kapták meg, s azért nem jöhetvén el, megbírságoltattak: ezen bírságot a rendek leszállították s a per t megszüntették. Mivel a mult gyűlés a kis-várdai táborban levők pereit táborozásuk tartamára felfüggeszté, az ilyenek ha elitéltettek, az itélet alól felmentettek. A periratok árára vonatkozó korábbi határozatokat megújították. Azon helyek, melyek régen dézmát fizettek, fizessék ezután is, bárha most oláhok laknák is: kivévén ha azon helyen nemesek mívelik a földet. Elhatározták, hogy azon tömérdek károkért, melyeket különböző időkben Bebek György s az ő szolgái a nemeseknek okoztak, Balassa Menyhért kapitány, Hagymási Kristóf, Varkocs Tamás, Németi Ferencz hajtsák végre az elfogatásokat.

1) E gyűlés egy régi függő ügy: »a székelykérdés« elintézésére is tett kísérletet. Mióta csak Martinuzzi a székelyeket szép módjával elébb s erőszakkal utóbb rákényszerité, hogy katonai kötelezettségeik mellett az ország egyre növekedő költségeihez aránylagos részszel járuljanak, a nemzet forrongó, békételen volt. Martinuzzi vas kara fékezé ugyan őket, de attól fogva, hogy ő megöletett, a székelység nagy része ellentétbe tette magát a megyékkel és a nemzeti párttal, s Ferdinándtól kivételes állása fentartását várván, még azután is, hogy Izabella bejött, nem akart meghódolni, s ha nyíltan nem is kelt fel, sokan kibújtak a hűségi eskü letétele alól. Az országgyűléseken pedig mindig azon munkált, hogy kivegye magát az adó alól. Ezért kellett 1557. februárban törvényt hozni, hogy a mit két nemzet elhatároz, az kötelezi a harmadikat is. Hogy tehát legalább a színt, mint jövendő jogfentartást megmentse, kivitte a határozatot, hogy a rájuk kivetett adót elfogadás végett saját gyűléseik elé terjesztik — ugy azonban, hogy visszautasitási joggal nem bírtak. így sem boldogulván, másként fordítottak a dolgon: az 1558-iki tordai gyűlésen a fő-székelyek kivették zselléreiket a fizetés alól, s azt a köz szé') Lásd Törvények és Irományok Xl-ik sz.