Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)

7. fejezet: 1556-1559 - 1558. sept. 29. gyula-fehérvári országgyűlés

Minthogy pedig e tcrhekben — határozzák továbbá a rendek — mind a három nemzet részt vesz, méltányosnak találtatott, hogy annak könnyítéséhez a szász papok is járuljanak s jövőre az ágyúkat, lőport, golyókat saját költségeiken s lovaikon oda vontassák, a hova a szükség kívánja. E határozatra azon körülmény szolgáltatott okot, hogy a szász papok a múlt gyűlésen meghagyott tized-részüket teljesen adómentesen élvezték.

1) A János király halála óta, királyi engedély nélkül épített kastélyok husz nap alatt lerontassanak; csak a védelmi erődök maradjanak meg. Megújiták a kolosvári végzést, hogy senki külföldre követet küldeni ne merjen. A korábbi években megajánlott subsidiumok megvizsgálására a nemesek és székelyek közöl biztosokat neveztek ki. A folyamban levő hadjáratra ő felségeik tetszésük szerint válaszszanak alkalmas embereket, válaszszák azokat is ki, kiket maguknál akarnak tartani — se czélból készítsenek a főispánok lajstromot. A kiket ő felségeik a hadjáratra kiválasztanak, azok 12 nap alatt jól felszerelve tartoznak Kolosvártt lenni, fő- és jószágvesztés terhe alatt — a hol felveszik a költséget s azonnal elindulnak. A nemesek, székelyek és szászok legyenek harczkészen, hogy ha ő felségeik részt vennének a táborozásban, ő felségeikkel jól felfegyverkezve mehessenek. De kérik a rendek ő felségét, hogy nagy szűke levén a gabonának, moldvai hadat ne hozzon át az orsuper Vniversitatem dom. Saxonum impositam assignavit dorn. Magister Ciuium Suae Matti fl. 12.000.« A nagyszebeni jkvben olvassuk : 4 nov. Ad rationem contributionis fl. 12,000 in generali congregatione Albe Julie pro festő S. Michaelis super Vniversitatem Saxoimm impositea, administrauit dom. Mag. Civium per D. Servasium suis Majestatibus pro Civitate Cibiniensi et Seplem Sedibus Saxonicalibns fl. 5088.« J) Massa Simon brassai pap följegyzéseiben (Trausch Clironicon I. 61) e rendszabályt Csákynak tulajdonítja : »qui primus ex pastoribus Saxonicis fecit aurigas bombardicos tempore belli. Maledicta sit ejus memoria in aeternum.« Ez volt az tulajdonkép, mit 1562-ben 3000 frttal megváltottak, de nem akkor lépett életbe. V. ö. Teutsch nagy szorgalommal irt munkájával: das Zehentreckt der evang. Landeskirebe in Siebenbürgen. 65-ik 1.