Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 2. 1556. sept.-1576. jan. (Budapest, 1876)
10. fejezet: 1571-1576 - 1574. dec. 13. segesvári országgyűlés - 1575 jul. 25. kolosvári országgyűlés
fejedelmi udvar méltóságai, a főurak s az országgyűlés jelentékeny része számos jogtudóssal, az itélőmesterekkel s királyi táblával *) képezték a törvényszéket, magának a fejedelemnek elnöklete alatt. Kiliallgattatván a lázadók, kezdetben tiltakoztak a törvényszék ellen, minthogy annak tagjai felperesek és birák is egy személyben s magyar vagy lengyelországi törvénytudók elé kivánták ügyöket vitetni. 2) A törvényszék a tiltakozást egyszerűen elvetette — hisz olyan elvnek elfogadása által felségsértési perekben egyszerűen minden Ítélethozatal lehetetlenné lett volna téve — s a foglyok most kegyelem kéréshez folyamodtak. A per ez alatt egyszerűen letárgyaltatott. A közvádló bemutatta a lázadásra vonatkozó iratokat : hat levelet eredeti példányban, részint Békesnek saját leveleit, részint ügynökei által hozzá Írottakat, melyek bécsi és konstantinápolyi törekvéseinek szálait a törvényszék kezébe adták, s melyek igazolták a fejedelem által emelt vádakat, hogy a római császár udvarába menekült Békés egyfelől igen veszélyessé válható összeesküvést szervezett, másfelől ügynöke Antalfi által a portának 400,000 arany forintot, az adó kétszeres összegét, továbbá Várad, Bajom, Sáka, Sarkad, Kereki s az egész karansebesi s lugosi tartományokat a szultánnak ígérte, hogy keresztyén vér árán uralmat szerezzen magának. A közvádló ezek alapján Békés Gáspár s Gábor, Telegdy Mihály, Csáky Pál, Bornemisza Boldizsár, Harinai Miklós, Károlyi László, Alárd Ferencz, Kendi Gábor és Farkas, Radák László és Imre, Veres János, Barabási Ferencz, Várfalvi Bálint, Apafi Imre, Hallabori Pál, Miske András, Csokor György és Mihály, Kendi Farkas, Andrási Péter, Aszú Mátyás, Ilyési Gáspár, Szodorai Ferencz, Apor Miklós, Kemény László, Décsei Tamás, Széki Kálmán, Pattantyús Balázs, Móré László, Tömöri András és György mint felségsértők ellen távollétükben (ezek t. i. menekültek) a németországi és szokásos, valamint a hazai törvények alapján, továbbá János királynak ') L. Törvények és Irományok XXX. 2) Bethlen II. 329. A beszéd melyet ott Bethlen Farkas a Báthory szájába ad, Brutus modorát magán hordó szónoklat.